Gazdaság

2007.06.15. 02:29

Adó - részletben

Székesfehérvár - Bevallások után sokan szembesülnek azzal, hogy adókötelezettségüket nem teljesítették, s nem is tudják azt kifizetni. Ilyenkor fizetési kedvezményt lehet kérni.

Kovalcsik Katalin

Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget teremt az adóhatóság méltányos eljárására, azaz - amennyiben a törvényi feltételek fennállnak - az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez - tájékoztatott Stadler József, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága felszámolási és fizetési kedvezmények főosztályának vezetője.

A méltányosságból történő elengedést, mérséklést, illetve a fizetési könnyítést, a részletfizetést, fizetési halasztást, az adóhatóság hivatalból nem, csak erre irányuló beadvány benyújtása esetén engedélyezi. Ha a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya, így az adó neme vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a törvényi feltételek fennállását megállapítani, a kérelmezőt rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel az adóhatóság.

Rendkívül fontos, hogy adót csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járuléktartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók - bírság, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék - elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A méltányosságból történő elengedést, mérséklést, illetve a fizetési könnyítést, a részletfizetést, fizetési halasztást, az adóhatóság hivatalból nem, csak erre irányuló beadvány benyújtása esetén engedélyezi. Ha a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya, így az adó neme vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a törvényi feltételek fennállását megállapítani, a kérelmezőt rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel az adóhatóság.

Rendkívül fontos, hogy adót csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járuléktartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók - bírság, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék - elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A méltányosságból történő elengedést, mérséklést, illetve a fizetési könnyítést, a részletfizetést, fizetési halasztást, az adóhatóság hivatalból nem, csak erre irányuló beadvány benyújtása esetén engedélyezi. Ha a kérelemből nem állapítható meg annak tárgya, így az adó neme vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet a törvényi feltételek fennállását megállapítani, a kérelmezőt rövid határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel az adóhatóság.

Rendkívül fontos, hogy adót csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járuléktartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók - bírság, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék - elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Rendkívül fontos, hogy adót csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járuléktartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók - bírság, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék - elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Rendkívül fontos, hogy adót csak magánszemély esetén lehet elengedni, illetve mérsékelni; a magánszemélyt terhelő járuléktartozás, magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás és ennek késedelmi pótléka kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adós esetében sincs lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók - bírság, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék - elengedésére, illetve mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Magánszemélynél mérlegelni kell, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ennek során a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - hangsúlyozta a szakember.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a mérséklést csak ott alkalmazzák, ahol azzal a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető, vagyis ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye méltányosságnak.

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A legfőbb szabály az, hogy a fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség neki nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható és nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető viszont részletfizetés és fizetési halasztás magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

A részletfizetés, illetve fizetési halasztás főszabály szerint pótlékköteles - ez a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű -, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb pótlékot nem alkalmazhat. A kedvezmény feltétele lehet a tartozás egy részének kifizetése vagy a biztosíték

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!