Újra divatba jött az övtáska

Egyre népszerűbbek a hazai divattervezők úgynevezett dizájnertermékei a magyar vásárlók körében, akik egyre inkább meg is tudják fizetni ezeket. Mert tény, a dizájnerdarabok drágábbak ugyan a tömegcikkeknél, viszont egyediek és jó minőségűek, sőt talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, legtöbbször alkotóiknak a művük iránti „szülői” szeretete és a vásárlók iránti gondoskodási vágya sugárzik belőlük.

Régi emlékek alapján régóta kereste a megfelelő övtáskát, mégsem talált olyan „stílusos, vagány és nőies” darabot, amelyet szívesen felvett volna. Erősítette az övtáska iránt érzett hiányát, amikor megszülettek csemetéi, hiszen – mint mondja derűsen Tomka Emese dizájner, az Evadam bag megalkotója – egy kisgyermekes édesanyának sosem lehet elég keze. Nagy kincs hát, ha a legfontosabb apróságokat – a lakás- és az autókulcsot, a pénztárcát és a telefont – a keze ügyében tudja tartani, és nem kell minduntalan a női vagy a pelenkázótáska kaotikus világában keresgélnie.

– A tömeggyártás és a mindenkori trendek korlátozzák az egyéni stílust, az egyéni öltözködés lehetőségeit. Sok esetben egy-egy elképzelt, az aktuális divattól eltérő ruhadarabhoz csak úgy juthatunk hozzá, ha azt egyedileg megtervezzük és megvarratjuk maguknak – állapítja meg Emese, akivel

többször is elfordult korábban, hogy olyan ruhára vágyott, amilyet nem lehetett kapni a boltokban, ezért a maga kezébe vette a probléma megoldását.

Ez történt akkor is, amikor két évvel ezelőtt saját övtáska tervezésébe kezdett. Akkor tette ezt, amikor az avatottak még csak jósolták, hogy valamikor ismét divatba jön ez a kiegészítő. Ám most érezte először azt, hogy ez a tervezése akár mások életében is hiánycikk lehet, kár lenne hát, ha nem tenné elérhetővé számukra.

„Végre!” – ez a felkiáltás vezette fel az első vásárlói visszajelzéseket, amikor piacra dobta a terméket, amelynek darabjait nem valahol a Távol-Keleten, hanem egytől egyig saját, jól bevált varrónőjével készítteti el. Vérbeli magyar dizájner- és kézművestermékről van szó, amelynek még, amint fogalmaz Emese, az utolsó cérnája is a helyén van.

– Rengeteg munka és tesztelés van benne, csak arra a darabra adom az áldásomat, amelyik tökéletes

– teszi hozzá határozottan. A textilből és kiváló minőségű, kopásálló és mosható műbőrből készülő, sokféleképpen hordható, derékra köthető vagy akár vállra is akasztható Evadam övtáskákra az 1861 Kesztyűmanufaktúra is felfigyelt, így az ő pécsi márkaboltjukban is kaphatók. Ők is régóta kerestek hasonló terméket a nemzetközi piacon, végül a hazain találtak olyat, amely megfelelt az elképzeléseiknek.

– Egyelőre a magyar közönségre fókuszálunk, de szeretnénk nyitni a hozzánk látogató külföldiekre és természetesen a nemzetközi piacra is. Megkeresések már vannak, de még korai lenne beszélni ezekről – mondja a tervező, aki szerényen megjegyzi: ötéves kislánya és hároméves kisfia megszületése előtt a turisztikában dolgozott, és az Evadam bag megalkotásával még nem lett belőle egy csapásra divattervező. Mint mondja, nem is ez a cél.

Nem akarnak ugyanis tömegterméket gyártani. Mutatja ezt az is, hogy a kétéves múlt ellenére még mindig csak női és gyermekkollekcióik vannak.

– A férfiaké még érik – mondja jókedvűen, és elárulja, bár tervezett már a férjének övtáskát, de amelyiket nőként jónak látta rajta, az élete párjának nem tetszett. – Tehát dolgozunk rajta, de valahogyan mindig egy-egy újabb női kollekció születik belőle – teszi hozzá nevetve.

Emese örül annak, hogy a magyar dizájnerek előtt nemcsak pályázatok és vásárok formájában nyílik egyre több lehetőség, hanem a magyar vásárlók is egyre tudatosabban állítják össze ruhatárukat.

Sőt számos olyan vevője van, akik kifejezetten a magyar dizájnertermékeket keresik.

Meglátása szerint nemcsak a magyar divatipart támogatják ezzel, hanem maguknak is jót tesznek, hiszen egyedi és stílusos ruhatárat építenek fel így. – Mert bár drágábbak ezek a ruhák és kiegészítőik a tömegcikkeknél, ha jól válogatjuk össze őket és kevesebb darabbal is beérjük, nem kell többet költenünk a megszokottnál – osztja meg tapasztalatait.