„Anya, és mikor lesz apák napja?”

Mert ő az apukáját is szeretné ünnepelve ölelni, hiszen már 5 évesen is tudja: az, hogy ő van neki – ahogy ő van neki –, legalább olyan kitüntetett köszöntést érdemel. Ez, a legkisebbek generációja már egészen más apaképpel rendelkezik, mint pár évtizeddel ezelőtt gyermekeskedők, azaz az ő szüleik.

Ez az apakép sokrétűbb, érzelemdúsabb, jobban jelen van a gyerekek életében. Viszont van, ami sohasem változik: az, hogy apának olyan iránymutató, biztonságot adó jelenségnek kell lennie, aki kislányt is, kisfiút is megnyugvással tölt el, amikor rá gondol.

Az elmúlt évtizedekben kutatások sorozata vizsgálta, milyen hatással van egy emberke életére, hogy milyen az apja. A sokféle személyiségtípusból mindig azoknak a gyerekei jöttek ki a legjobban – lettek önbizalommal teli, szorgalmas felnőttek –, akikkel gyermekkorukban napi szinten foglalkozott édesapjuk, és akik nevelésében határozottan, iránymutatóan vett részt. Nem kell ahhoz brit tudósnak lenni, hogy érezzük, mennyire fontos tényező ez az anya támogató jelenléte mellett. Azokban a családokban, amelyekben hiányzik az apa mint szülőtárs (illetve az ő személyes részvétele a gyermek életében), jó, ha van más férfi , aki megfelelő apaképet nyújthat: nagypapa, unokatestvér, nagybáty, nevelő, tanár. Nekik is jár a tisztelet.

Az apák napja eredete

A fenti, ovis példához nagyon hasonló módon alakult ki az apák napja, amelyet egyébként kultúrkörönként máskor ünnepelnek: Magyarországon június harmadik vasárnapján, a katolikus egyház pedig március 19-én. A legnépszerűbb források szerint egy amerikai nő kezdeményezésére kezdték ünnepelni az apák napját, akinek édesapja polgárháborús veterán volt és tizennégy gyermeket nevelt fel, miután felesége elhunyt. Egy anyák napi ünnepséget követően merült fel a gyermekben, hogy édesapjának is járna ez a kitüntetett figyelem és ünneplés. Így lett hát, hogy szépen, lassan világszerte lett egy apák napja. Valamiért azonban még mindig kevésbé ismert és megtartott ünnep ez, mint az anyáké. Ebben egyrészt szerepet játszhat az, hogy az apa, mint lényeges szerepkör csak az elmúlt évtizedekben kezdett valódi tartalommal töltődni. Korábban az apa dolga a pénzkereset, a család eltartása volt, aki ha este hazatért, már kevéssé vett részt a család életében. Másrészt az is megeshet, hogy az apák (férfiak) még mindig nem annyira ünneplős típusok…

Persze az, ha kapnak egy rekesz sört vagy egy üveg bort ezen a napon, és megköszönik nekik azt, hogy milyen jó apák, egészen biztosan jó érzéssel tölti el őket. Érdekes módon egyébként a kereskedelem még nem igazán fűzte fonalára az apák napját, mint lehetséges plusz költési motivációt, pedig vannak országok, ahol e nap kapcsán jelentősen megnő a műszaki cikkek és szerszámok eladása. Bár talán, ahogy egy nő sem szeretne gyúródeszkát kapni anyák napjára, az édesapa is kevéssé boldog, ha ütvefúróval lepik meg ezen a napon…

Ilyen a jó apa

Az, hogy milyen a jó apa, leginkább az anyákban fogalmazódik meg. Éppen ezért kérdeztünk meg két, családokkal foglalkozó hölgyet, édesanyát erről. Nagy-Majoros Zsanett, a Székesfehérvári Babahordozó Klub tagja, dúla, kétgyermekes édesanya, gyakran van ott akkor, amikor a gyermek születése mellett édesapa is születik. Mert hát ott, akkor, amikor világra jön egy férfi utóda, aki továbbviszi a vérét, örökségét, egy életre beleég a tudatába – és ez apává változtatja őt.

– A gyermek születése a férfiak számára is nagyon meghatározó élmény. Az, hogy bent van-e egyébként a szülésnél vagy sem, nem meghatározó tényező abból a szempontból, hogy később milyen apa lesz. Sokszor kísérek úgy is szülést, hogy apa nincs bent. Ez az apai mivoltát azonban nem befolyásolja – mesél tapasztalatairól Zsanett, aki úgy gondolja, a jó apa ugyanúgy részt vesz a család életében, mint az anya. Több mint pénzkereső – fogalmaz. Ugyanolyan szülő és egyenrangú fél a gyerekek életében, mint az anya. – Egyre több jó példát látok erre egyébként – teszi hozzá. Hasonlóan vélekedik Bálesné Elekes Rita, a Széna Egyesület a Családokért elnöke is

– Szerintem egy jó apuka mindent megtesz a családjáért, megteremti a biztonságot, a hátteret. Irányt mutat, kijelöli a főbb irányvonalakat. Ezek a fő hívószavak… – mondja Rita, aki szerint az is lényeges, hogy a férfi, az apa partneri viszonyt ápoljon a feleségével, segítsék egymást a családban. Lehet mondani, hogy a feladat, amellyel ma egy apa szembesül, sokrétűbb, mint pár évtizede, de azért azt nem lehet mondani, hogy több is. Az édesanyák ugyanis jelentős részt vállaltak át az apai feladatokból, a család biztonságos hátterének megteremtéséből. Ma a legtöbb családban ugyanis a két felnőtt vállvetve küzd a megélhetésért, a biztonságért és egységért.

És akkor férfiszemmel

De ha már apák napja, ne feledkezzünk meg a férfi oldal megszólaltatásáról sem: Németh Ádám pedagógus, a fehérvári apaklub egyik mozgatórugója:

– Közös, megosztott felelősség van ma már a szülőpárok között. Az apáknak ezért izgalmas megkérdezni maguktól, mi a leghatékonyabb módja annak, amivel ők hozzájárulhatnak a gyerekneveléshez. Persze a legjobban az apai példa, minta épül be a gyerekbe, vagyis az, ahogy kimutatják az érzelmeiket, ahogy viselkednek. Emellett fontos, hogy a velük töltött idő minőségi legyen, mert az oké, hogy otthon vagyunk, de fejben vajon mennyire van otthon az apa vagy inkább a munkájával van elfoglalva? Szerintem nagyon lényegesek azok az önfeledt közös programok, játékok, amelyeket apa is élvez. Ezek olyan lehetőségek, amelyek egy életre jó élményként épülnek be a gyerekbe.