2017.11.04. 10:00
Kis test, nagy lélek – BMW M240i xDrive Coupé
Az M240i-ben is a jól bevált 3,0 literes, kettős leömlésű turbóval lélegeztetett erőforrás dolgozik, de itt nem 370, hanem „csak” 340 lóerő a csúcsteljesítmény. Azonban ez a modell összkerékhajtással is elérhető, amivel igazi négyévszakos sportkocsivá válik az autó.
A BMW jól ráérzett arra, hogy egy modellcsaládon belül a normál és az M-es típusok (már ahol van) között nagy űr tátong, ezért hívták életre egyes sorozatoknál az M Performance kiviteleket. Így csinálja az Audi is az RS-ek alá belőtt S-modellekkel is már régóta, szóval ebből a szempontból érthető a lépés. A kompakt 2-es kupénál konkrétan arról van szó, hogy ha valakinek sok a minden szempontból vad és kőkemény M2-es, viszont nem szeretne lemondani a sorhatos turbómotorról, úgy az M240i jöhet szóba – írja az automotor.hu.

A tesztre fogott, xDrive verzió 100-as tempóig a tapadáselőny miatt még jobban is gyorsul, mint az M2-es, a 4,4 másodperces mutatvány letaglózó. Mivel közel sem olyan látványos az M240i külseje, mint az M2-esé, igazából ki sem néznénk belőle, hogy ekkorát lép, ezzel a gyorsulással és a fergeteges rugalmassággal már egy Porsche 911 Carrera vagy egy Corvette is lőtávolon belül van. S hogy milyen a motor a nyers erőt leszámítva? Ha azt mondom, hogy 1520-as fordulattól lehívható a nyomatékmaximum, s hogy 7000 fölé forog, miközben minden tartományban fülbemászóan trombitál a sorhatos, azt hiszem, nem marad kétsége senkinek afelől, hogy nagy durranásról van szó.

Ha mindez nem lenne elég, a motor tökéletes összhangban dolgozik a ZF-től érkező, nyolcfokozatú automatikus váltóval. Lehet, hogy a duplakuplungosok gyorsabban kapcsolnak, de ettől még ez a motor-váltó páros a harmónia tekintetében kikezdhetetlen. Nem úgy a kormányzás. Már több xDrive BMW-nél tapasztaltuk, hogy a hátsókerekesekhez képest kevésbé kommunikatív a volán. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen komoly kifogás emelhető ellene, egyszerűen csak szolgálhatna egy kicsivel több visszajelzéssel is, mégiscsak egy 340 lóerős, kétajtós kupéról van szó. Ami fontos lehet, hogy a futómű csak annyira feszes, hogy ne követeljen kompromisszumot a hétköznapokban. Nyilván nem szereti a sűrű keresztbordákat, de az olyan hétköznapi kihívások, mint egy fekvőrendőr, vagy egy kisebb úthiba, sosem emlékeztetik arra a sofőrt, hogy kevés lenne a komfort.

Már csak azért sem, mert az első ülések nagyon is kényelmesek, hosszú út megtétele után sem fogunk elgémberedve kiszállni az autóból. No és a fejünk sem fáj majd a motorzúgástól – pont az teszi annyira kívánatossá, hogy úgy sportos, hogy közben nem érezzük igazi hátrányát. Persze a második sorban utazni csak kisebb termetűeknek ajánlott (a beszállás sem egyszerű), de aki ilyen autót vesz, annak nyilvánvalóan nincs szüksége egy Škoda Superb hátsó térkínálatára. Két személynek viszont tökéletes, a 390 literes csomagtartó miatt pedig jóval praktikusabb, mint azt gondolnánk. Aki meg még nagyobb élményre vágyik, annak ott a kabrió kivitel, amely a 40i xDrive hajtáslánccal 1,5 millióval drágább a kupénál. Utóbbi ebben a konfigurációban 14,3 milliót kóstál, ami bármennyire is polgárpukkasztóan hangzik, de ha van valakinek ennyi pénze egy autóra, annak az utolsó forintig megéri. Még úgy is, hogy a BMW nem éppen nagyvonalú a felszereltség tekintetében, még az automatikus klímaberendezésért is felárat számol.
