Nem a medvéé, de korlátlanul nem is a miénk a hagyma

A 2009. évi 37. törvény rendelkezik az erdő védelméről, itt találhatjuk meg az erdei haszonvételek általános szabályait. De mi is tartozik e körbe? Nem csak a fakitermelés minősül ugyanis erdei haszonvétnek, de az erdészeti szaporítóanyag, az elhalt, fekvő fa, gally, a toboz, termés, a gomba, a vadgyümölcs, a virág, a gyógynövény, a fenyőgyanta, a nád, a sás, a gyékény, vagy az élő-netán elhalt cserjehajtás begyűjtése.

Néhány darab hazavitele természetesen nem számít üldözendőnek, de a nagyobb mennyiségé engedélyköteles. Az állami erdők erdőgazdálkozója a szabályozás szerint  egy bizonyos szintig köteles tűrni a begyűjtést, de figyelem: csak a személyes felhasználás szintjéig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mind gombából, mind vadgyümölcsből és gyógynövényből is legfeljebb napi két kilogramnyi mennyiség szedhető le, illetve gyűjthető be. (És a leszedett terménnyel kereskedni nem lehet!) Aki ennél többre vágyik, csakis az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével teheti meg. Ugyanez a kötelezvény vonatkozik a magánerdőkben gyűjtögetőkre is.

A gyógynövények közé sorolhatjuk be az ezek szerint külön engedély nélkül szintén napi két kilogrammig szedhető medvehagymát is. A hamarosan felmagzó és virágzó, de az idő melegedésének függvényében talán még egy hétig frissen szedhető ínyencséget nagyon sokan szeretik, enyhe, de mégis különleges aromájú fényes levelei sok fogást tehetnek ízletesebbé. Fejér megyében szinte valamennyi területen előfordul, ahol vizes, nedves, árnyékos termőterületet talál. Szedni mindenképpen úgy kell, hogy példányai gyökerét ne sértsük meg. Szemléletesen úgy írhatnánk le: szedjük úgy, ahogy a spenótot szokás. Ha aggódnánk, hogy netán összetéveszthetjük az egyébként valóban hasonló és sajnos mérgező gyöngyvirággal, akkor bízzuk magunkat az orrunkra! A gyöngyvirág levelei szélesebbek, fényesebbek, vastagabbak -  és egyáltalán nem hagymaszagúak.