Mire jó a bölcső?

A legismertebbek a hagyományos, talpakon álló bölcsők. Hajdanán - faragványokkal díszítve - valóságos mesterremekeket készítettek a hozzáértő asztalosok, fafaragók. Nem véletlen, hogy ezeket a díszes bölcsőket nászajándékba is adták a fiataloknak, azután pedig egyik-másik remeklés tovább „vándorolt” a családban, mindig ott kötött ki, ahol épp kisbaba született.

Vági Oszkár különleges bölcsője filcből készült, körülöleli a babát
Fotó: MagyArt

A talpas bölcső egy másik változata, amikor a bölcső nem a talpakon ring, hanem fix felfüggesztésen, és - ha akarjuk - egy faszeg segítségével bármikor rögzíthetjük is. Léteznek aztán úgynevezett lengő bölcsők, amelyek nem csak oldalsó irányban, hanem függőlegesen is ringanak, voltaképpen a kisbaba ösztönös mozdulatai indítják be - így nincs is szükség a bölcső ringatására. A bölcső mozgása azért nyugtatja meg a kisbabát, mert felidézi azt az állapotot, amikor az anyaméhben az édesanyjával együtt mozog. Másrészt azért is hasznos a bölcső, mert a mozgás fejleszti a baba egyensúlyérzékét, az idegrendszerét...

Nathan Wierink és Tineke Beunders, a holland tervezőpáros összekapcsolta a mama hintaszékét és a baba bölcsőjét
Fotó: rockid

A bölcső tehát nem megy ki a divatból: mindez a mai tervezőket, dizájnereket is arra sarkallja, hogy új meg új változatait készítsék el. Jó példa erre a magyar tervező, Vági Oszkár különleges gyapjúbölcsője, aminek formája kalapostechnikával, sablonra feszítve alakult ki.