Drámai különbség

2021.11.29. 11:15

Kiderült, miért nőtt meg ennyire az erdőtüzek száma

A szakemberek összevetették az aktuális élővilágot azokkal a tűzesetekkel, amelyek nyomait megőrizték a tavak üledékei.

Az ősi, ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint. A Science című tudományos folyóirat cikke szerint a Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai 43 százalék és az afrikai 22 százalék. A kutatók egybevetették ezen adatokat a tűzesetekkel, amelyek nyomait megőrizték a tavak üledékei.

Világszerte 410 helyszínről származó szénmintákból kimutatták, hogy megnőtt a tüzek aktivitása a nagytestű legelő állatok kihalása után.

Dél- és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb legelő állatot vesztették el, jobban nőtt, amíg a másik két kontinensen kisebb változást tapasztaltak a tüzek aktivitásában. Az állatok kihalása tehát következmények zuhatagát idézte elő. A hatások tanulmányozása pedig segít abban, hogy megértsük, napjainkban miként alakítják a növényevők az ökológiát világszerte – emelte ki Allison Karp, a Yale kutatója.

Az óriás növényevők kihalása széles körben nagy hatással volt az ökoszisztémákra, a ragadozó fajok összeomlását, a gyümölcstermő fák elvesztését eredményezte egyebek között.

Előidézte továbbá a gyepek kiszáradását, a levelek, a faágak felgyülemlését, ez vezetett a tüzek terjedésének növekedéséhez. A kutatók továbbá azt is kimutatták, hogy más ősi legelésző állatok, mint a masztodon, az erszényes diprotodon vagy az óriás lajhár, amelyek bokrokkal és erdős térségek fáival táplálkoztak, szintén kihaltak ugyanebben az időszakban, de elvesztésük kisebb hatással volt a tüzekre az erdős térségekben. A gyepek ökoszisztémája világszerte megváltozott a legelést tűrő füvek elvesztése után, ami szintén az ősi növényevők kihalásának és a tüzek megnövekedett számának a következménye.

Az új növényevők, például a haszonállatok alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz.

Ezért kell a tudósoknak figyelembe vennie a növényevő haszonállatok és a vadállatok szerepét a tüzek csökkentésében és a klímaváltozásban. Figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kölcsönhatásoknak, ha pontosan akarjuk kiszámítani a tüzek jövőjét – mondta Carla Staver, a tanulmány másik szerzője.

Borítóképünk illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában