145 éve született Maderspach Viktor, a Kárpátok kommandósa

Életútja, művei, haditettei filmvászonra kívánkoznak, mégsem lehetett beszélni róla évtizedekig. Sok kortársával ellentétben ki merte mondani, hogy Ady Endre bizony rossz utakon járt.

Adott egy széles látókörű arisztokrata férfiú, egy vadász, aki alkalmanként a saját hátán hozza le az erdélyi hegyekből az elejtett medvét.

Egy nemzeti hős, aki az 1916-os román betörés idején gerillacsapatot szervezett, hogy hátráltassa az inváziót, majd segített Bukarestig kergetni az ellenséget.

Egy német–osztrák származású magyar hazafi, aki 1919-ben már a Székely Hadosztály katonájaként védi az országot úgy, hogy sem a Károlyi-kormány, sem a Tanácsköztársaság rémuralma alatt nem kapott támogatást. Később aktív szereplője lett a nyugat-magyarországi felkelésnek is.

Adott egy nagyvad, akit elüldözött Erdélyből a román hatalom. És ott van Maderspach, az író, aki különösen kalandos történeteit, hadi és vadászélményeit több sikeres könyvben vetette papírra a két világháború között.

Ez a katonai és írói konglomerátum túl veszélyes volt a kommunistáknak.

A Maders­pach-féle virtus, az efféle, megalkuvást nem ismerő patriotizmus alapjáraton üldözendővé vált ekkor, így jutott ő is számos hasonló gondolkodású írófejedelem sorsára.

Az 1941-ben elhunyt író művei csak a rendszerváltozás után kezdtek el visszaszivárogni a köztudatba néhány bátor hazai kiadónak köszönhetően.

Azon íróink közé tartozott, aki testközelből szerzett tapasztalatai révén képes volt belátni azt is, hogy Ady Endre „lelki mérge, a dekadencia, a lemondás szelleme” a legrosszabbkor fertőzte meg a magyarságot. Goga Octavian (a Román Királyság miniszterelnöke) tudta, hogy miért akar Adynak szobrot állítani – tette hozzá keserűen az író Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig című művében. Száz év távlatából ugyanezt többen ma sem látják be.

De visszatérve Maderspach­hoz, könyvei nem csak a gerilla hadviselésről, és a nemzeti önvédelemről szólnak. Elsősorban vadászíró volt, a természet szerelmese, aki úgy vélte, a vadászat minden egyes kimenetele visszatérés a természetbe, maga az elejtés csak egy momentum, és nem a végcél. A vad és az ember viszonyáról szól a Medve!, a Tél a Retyezáton, a Karaván a havasokban, a Havasi vadászataim, vagy a Páreng, Retyezát című kötete is.

Erdélyből Magyarországra szökése után kezdett el rendszeresen írni, először a Magyarságban tudósított közel-keleti útjairól, majd egyedi stílusú és hiteles vadászírá­sait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni.

Vadásztapasztalata viszont kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy túlélje a nehéz időket, és hogy a gerillahadviselésben a kitartást, a cserkészést vagy épp a vadűzést lássa, s mindezen események ellenére még kedvet érezzen arra, hogy egyáltalán pennát ragadjon. Mégis honnét eredeztethetők mindeme vonásai egy sziklakemény jellemnek?

Nagyapja, a tiroli származású Maderspach Károly volt az, aki megvetette a Magyar-Zsil menti szénbányászat alapjait Dél-Erdélyben. Családi vállalkozásban öntött ágyúkat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédeknek. A bukás után felesége, Viktor nagyanyja, gróf Buchwald Franciska segített Bem tábornoknak és Kmetty Györgynek török területre szökni. Miután ez a magyarok mészárosának, Haynaunak a fülébe jutott, parancsára a grófnőt Ruszkabánya főterén koholt vádak alapján, tárgyalás és ítélet nélkül félmeztelenre vetkőztették, a lakosság előtt nyilvánosan megvesszőztette, és börtönbe záratta. Férje, nem tudván elviselni a családját ért megaláztatást, még ugyanezen órában egy, a saját gyárukban készült mozsárágyúval agyonlőtte magát.

Ez a ’49-es sokk minden bizonnyal közrejátszott abban, hogy az unoka, a 145 éve, 1875. február 11-én született Viktor is másképp lássa a világot és szűkebb pátriáját, hogy a későbbiekben sose tegye le a lantot.

Védte a hazát, mindent megtett a területi integritásért, és íróként is remekelt, mégsem készült alakjáról egész estés kalandfilm. Pedig ő legalább hús-vér ember volt, nem holmi kitalált amerikai akciófigura, aki sokszor a saját képességeivel sincs tisztában, ellenben kész tipródni olyasmin, amit Maderspach valószínűleg egy huszárvágással elintézett volna.

Tűzzel-vassal a Rongyos gárdában

Maderspach Viktor is részt vett 1921. augusztus 28-án az első ágfalvai összecsapásban a Rongyos gárda soraiban, amikor is tüzet nyitottak a benyomuló osztrákokra. Ezzel kezdődött el a nyugat-magyarországi felkelés és szabadságharc, ami a soproni népszavazáshoz vezetett. Ennek következtében a város Magyarország határain belül maradhatott. Más településeknek sajnos nem adatott meg hasonló lehetőség akkoriban.

 

Hozzászólások

Szponzorált tartalom
Lottózni otthon is lehet – biztonságos lottózási ötletek otthonra – #lottózzotthon
ezt mondja a statisztika
Veszélyesebben vezetnek a férfi sofőrök
reményt adni / 5 órája
Olasz színészek magyarul szavalják Reményik Sándor versét
A költő a világháború végén írta az Egyszer talán majd mégis vége lesz című versét, melynek sorai a mostani „háborús” állapotokban is időszerűek.
Gyász
"Hiába borul rád a temető csendje, szívünkben élni fogsz mindörökre." BESENYEI ISTVÁN halálának második évfordulójára soha el nem múló fájdalommal és szeretettel emlékezünk. Családja
"Küzdelmes volt az út, mely most véget ért. Fáradt tested megpihenni tért. Végső utadra indulj megnyugodva, szeretetünk elkísér égi otthonodba." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. JUNI KÁLMÁN szíve életének 74. évében, türelemmel viselt, hosszú betegség után örökre megpihent. Felejthetetlen szerettünktől 2020. április 9-én 10 órakor a székesfehérvári Béla úti temetőben veszünk végső búcsút szűk családi körben. A gyászoló család
Megrendült lélekkel tudatjuk, hogy RÁKÓCZI FERENCNÉ szül. Spindler Mária 2020. március 30-án, életének 80. évében visszaadta lelkét teremtőjének. Hamvait szűk családi körben 2020. április 7-én 17 órakor helyezzük végső nyugalomra. Kérjük azokat, akik szerették és tisztelték, egy szál gyertya lángja mellett búcsúztassák. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy CSAPÓ GYULA a Péti Nitrogénművek nyugdíjasa 64 éves korában elhunyt. Drága halottunktól 2020. április 7-én 14 óra 30 perckor veszünk végső búcsút az abai református temetőben. Gyászoló család
Megszomorodott szívvel tudatjuk, hogy BODÓ LÁSZLÓ életének 83. évében elment a minden élők útján. Búcsúztatása szűk családi körben az agárdi temetőben volt. Gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk, ükanyánk, anyósunk JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ szül. Pajor Márta életének 98. évében 2020.03.20-án csendesen elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. Gyászoló család
Emlékezzünk édesapámra REMSEI ISTVÁN a Könnyűfémmű nyugalmazott főosztályvezetője, volt Székesfehérvár Alkotás majd Kund utcai lakos már 15 éve nincs közöttünk. Emlékét szerettel megőrzi fia és családja
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága édesanyám, nagymamánk ZALAI JÁNOSNÉ 77 éves korában március 28-án váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. A gyászoló család
"Az édesanyák nem halnak meg, csak fáradt szívük pihenni tér." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Pribék Imréné szül. Márton Mária 87 éves korában csendesen megpihent. Temetése 2020. április 8-án, szerdán 11 órakor lesz a Seregélyes-Szőlőhegyi temetőben. Gyászoló család.
"Csillag volt, mert szívből szeretett, s mi úgy szerettük, ahogy csak lehetett. Mégis elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, de a szívünkben él és örökre ott marad. Az angyalok vigyázzanak rá." Soha el nem múló fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága szerető férjem, imádott édesapám, keresztapánk, testvérünk, sógorkánk, nagybácsink, BALASSA BÉLA a Balinkai Szénbányák volt dolgozója 2020. március 22-én 80. életévében szerető szíve örökre megpihent. 2020. április 7-én 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a bodajki katolikus temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
„Búcsúztam volna toletek, de erom nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek...” Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó férj, édesapa, nagypapa és testvér TÓTH ISTVÁN életének 73. évében, váratlanul itt hagyott bennünket. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VIRÁG FERENCNÉ Erzsi (nővér) 65 éves korában elment közülünk. Temetése 2020. április 8-án 16 órakor a móri Kálvária Temetőben lesz. Gyászoló családja
"Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni. Nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, ha látni akartok nézzetek az égre." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PINTÉR GYÖRGY pátkai lakos 78 éves korában 2020. március 19-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Drága halottunk hamvait a koronavírus járvány miatt 2020.április 1-én szűk családi körben helyeztük örök nyugalomra a pátkai katolikus temetőben. Gyászoló családja
"Szívünkben helyedet nem pótolja semmi. Míg e földön élünk nem fogunk feledni" Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ ISTVÁNNÉ csóri lakos, az Inotai Hőerőmű nyugdíjasa 2020. március 24-én 85 éves korában örökre lehunyta szemét. Szerettünktől a különleges jogrend elmúltát követően veszünk végső búcsút. Gyászoló család
"Nincs szó mely híven fejezhetné ki fájdalmamat, nincs szó csak könny." Emlékezünk BALOG GÁSPÁR ISTVÁN halálának 1. évfordulóján. Feleséged, fiad és a család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk, hogy lepsényi származású drága férjem, édesapánk, nagyapánk FEKETE LÁSZLÓ életének 67. évében elhunyt, szerető szíve örökké megpihent. Drága halottunkat szűk családi körben 2020. április 3-án 13 óra 30 perckor helyezzük végső nyugalomra. Kérjük azokat, akik szerették és tisztelték, egy szál gyertya lángja mellett búcsúztassák. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy Gál Csabáné Csizmadia Erika (sz: 1949), a Fejér Megyei Szent György Kórház nyugdíjas ápolónője 2020. március 26-án elhunyt.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, fiam, testvérem NARDAI TIBOR dolgos szíve március 29-én, életének 55.évében örökre megpihent. Hamvasztás utáni temetéséről később intézkedünk. A gyászoló család
Mély fájdalommmal tudatjuk, mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KRAUSZ JÓZSEF 79 éves korában elhunyt. Temetés 2020. április 4-én 11 órakor a bodajki katolikus temetőben. Gyászoló család
"Ami neked csend és nyugalom, az nekünk fájdalom." SZENDI JÓZSEF halálának 5. évfordulójának emlékére. Gyászoló család
Németországban bemutatták / 5 órája
A járvány elleni első hivatalos okostelefon-alkalmazás
változatos élővilág / 5 órája
A pusztaityúkfélék eddig ismeretlen faját fedezték fel Kínában
várható volt / 6 órája
Elmarad a Forma-1-es Kanadai Nagydíj is
levédetett névvel / 6 órája
Harry és Meghan nonprofit médiavállalkozást indít
túlélési gyakorlat / 6 órája
Százéves német szabóság is átállt a maszkok gyártására
koronavírus / 7 órája
Kásler Miklós: van elég orvos és ápoló a járvány kezeléséhez