2021.05.18. 15:04
Frissíteni vagy nem frissíteni: az itt a kérdés
Az IT-világ felbolydult, miután több nulladik napi MS Exchange sebezhetőséget fedeztek fel biztonsági szakértők. Az eset felhívta a figyelmet a frissítések fontosságára is.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Még március közepén figyelmeztetett a G Data arra, hogy négy kritikus fontosságú MS Exchange sebezhetőséghez adott ki frissítést a gyártó. Április közepén a Microsoft további kettő kritikus sebezhetőséget fedezett fel az Exchange Server 2013, 2016 és 2019 kiadásokban, melyek kihasználásával a támadók távolról átvehetik az ellenőrzést a szerverek felett. A hibákat az amerikai NSA jelentette a gyártónak, így
a hackereknek nem volt idejük kihasználni. Mármint a jelentés pillanatáig.
A kritikus jellegű biztonsági hibák esetében rendkívül fontos, hogy a vállalatok milyen gyorsan tudják a sérülékeny rendszereket frissíteni. A márciusban bejelentett MS Exchange hibák esetén még egy héttel a híradások után is több tízezer olyan rendszer volt elérhető az interneten, melyeket nem frissítettek. Ennek hatásait már most is lehet érezni, például az egyre gyakoribb zsarolóvírusos támadásokban.
A késlekedés oka
Hasonló problémákról bármely kritikus sérülékenység esetén beszámolhatnánk. A késlekedés oka több évtizede ugyanaz: a frissítés folyamata nem triviális, a patch-eket tesztelni kell, mielőtt a munkára használt számítógépekre felteszik azokat a rendszergazdák, vagy az adott frissítést a szakemberek különböző okok miatt nem tartják fontosnak.
A helyzetet az sem segíti, hogy az elmúlt időben megnőtt a frissítések gyakorisága, bár a Microsoft védelmére legyen mondva, igyekeztek évi két jelentős frissítésre korlátozni ezt a tevékenységet. Így amikor a rendszergazdák épp végeztek az utolsó simításokkal, már érkezik az újabb frissítés. Ez önmagában is komoly kihívást jelent, de ne feledjük, a szervezetet nem egyetlen alkalmazás működteti.
Ezzel kezdődik a probléma. Az IT-vezetés azt gondolja, hogy a rendszergazdák mellékesen a frissítéssel is tudnak foglalkozni – ami valóban mindennapi munkájuk részét képezi. Azonban
a gyakorlatban a rendszerek frissen tartása a huszonötödik a fontossági listában.
És nem ez a legkreatívabb és legmotiválóbb munka a világon. A munkaerőhiánnyal küszködő IT-részlegek sokszor egyszerűen nem tudnak lépést tartani a frissítésekkel.
Nem csak a patchelés a fontos
Továbbá vegyük figyelembe, hogy biztonság nemcsak frissítésekről és a sérülékenységek foltozásáról szól. Kritikus összetevői a vállalati IT-biztonsági stratégiának, de nem ez minden. A sérülékenységek foltozása mellett olyan biztonsági eszközök és megoldások léteznek, mint a többfaktoros azonosítás, a tűzfalak, IPS, titkosítás, egy jól megtervezett antivírus megoldás, melyet mesterséges intelligencia segít ki, vagy az alkalmazottak biztonsági oktatása. Egyetlen összetevő sem garantálhatja a vállalat biztonságát. Az IT-biztonság több faktor sikeres kombinációja.
Ennek megfelelően, egy sikeres támadás sem egyetlen összetevő gyengeségén, hanem több komponens hibáján múlik. Ha a támadó egy cselekedete vagy egy komponens kiesése a teljes vállalati IT-infrastruktúrát is magával rántja, ott tervezési problémák is vannak.
Mit tehetünk?
A frissítések lassú telepítésének egyik oka a szervezeti tesztkörnyezetek hiánya. Sokat hangoztatott kifogás, hogy korábban a vállalatok már megégették magukat a kritikus alkalmazás frissítése után. Az eredmény, hogy a gyors frissítés helyett a hosszas teszteléssel foglalkoznak, így nem kockáztatják a mindennapi üzletmenet-folytonosságot. Ez a mindennapos dolog komoly valóságot fed fel:
a szervezetek kevésbé félnek a biztonsági incidensektől, mint a frissítésnek az üzletmenet folytonosságára gyakorolt hatásáról.
Ez viszont nem jó. A szervezeteknek tisztán meg kell határoznia, hogy mit frissítsen és hogyan, és főként mikor.
A CVSS (Common Vulnerability Scoring System – nyílt iparági szabvány az IT rendszereket érintő biztonsági rések súlyosságának felmérésére) rendszer jó kiindulópont.
Ennek alapján, minden kritikus biztonsági frissítés telepítését gyorsítani lehet. Nem javasolják a tesztelés elhagyását, de ajánlják, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban és hatékonyabban teszteljen a vállalat, hogy minél hamarabb, pár nap alatt telepíthető legyen a kritikus frissítés. Ez idő alatt ideiglenes megoldásokkal, kerülő utakkal, de kezeljük a biztonsági kockázatot.
Eszközök, technikák, folyamatok
Főleg a kisebb vállalatoknak nincs meg a szükséges eszközük a frissítések menedzselésére. Míg a fontosabb, például Windows frissítésekről a sajtóból is értesülhetnek, addig a kisebb eszközök frissítéséről lemaradhatnak. Megfelelő eszközök, például frissítéseket menedzselő megoldások beszerzésével ez orvosolható.
Ezek után egy terület még mindig komoly kockázatot jelent: az árnyék informatika. Ha az alkalmazottak használnak nem szabványos vállalati programokat, akkor jó ötlet szabványossá tenni azokat. Így az IT ellenőrzése alá vonhatja őket, és frissítésükkel is foglalkozhat.
A frissítés jövője?
Az előrelátható jövőben az embereknek továbbra is szükségük lesz programokra, és a milliárdnyi programsor között biztos lesz hibás is. A frissítés továbbra is szükséges rossz marad. Azonban a kritikus frissítések esetében megoldást jelenthet az automatikus patchelés.
Hiszen nem azért fejleszti az emberiség a mesterséges intelligenciát, hogy rábízza az unalmas, repetitív feladatokat?
Borítóképünk illusztráció