Járvány alatt-után

2020.10.03. 06:00

Online piacterek menthetik meg a magyar vállalkozásokat

A pandémia alatt a kis- és középvállalkozások több mint harmada növelte eladásait az online piactereken.

Reprezentatív kutatásban vizsgálták, hogy a hazai kkv-k hogyan tudtak alkalmazkodni a koronavírus-járvány miatti állapotokhoz, milyen a digitális felkészültségük és milyen lépéseket tettek az online értékesítésre való átállás érdekében.

A GKI és az eMAG felméréséből kiderül, hogy

a válaszadók 63 százalékánál felértékelődött az internetes piactereken való értékesítés,

azonban mindössze 10 százalékuk érzi úgy, hogy az átlagnál magasabb a digitális felkészültsége.

A koronavírus-járvány terelte az online piacterekre a magyar kis-és középvállalkozásokat. A kutatás során a kitöltők 70 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémia hatására helyezett nagyobb hangsúlyt az interneten keresztüli értékesítésre. A kutatásban résztvevő kkv-k 80 százaléka igyekszik a lehető legtöbb online csatornán megjelenni, de 29 százalékuk csak a jövőben tervez változtatni eddigi értékesítési stratégiáján.

A pandémia alatt – bár a cégek harmada növekedni tudott – a hagyományos bolti kereskedelem a vállalkozások 56 százalékánál bevételcsökkenést eredményezett. Az internetes platformokon zajló értékesítésben viszont épp ellenkező tendencia mutatkozott: a kitöltők közel kétharmadánál megnőtt az e-kereskedelem fontossága, 37 százalék pedig az online értékesítésnek köszönhetően még növekedni is tudott.

Webshop vagy piactér?

A kereskedők többsége a piacteres megjelenést saját, egyéb értékesítési csatornái mellett, kiegészítő tevékenységként használja, ám egyre kevesebben igénylik saját webáruház létrehozását. A felmérésben szereplő cégek 59 százaléka nem rendelkezik önálló webshoppal: a kitöltők egyharmada bár tervezi, egyelőre nem fejleszt saját online értékesítési felületet, további 29 százalékuk számára pedig minden igényt kielégít az online piactéren való értékesítés.

A kitöltők a piactér előnyeiként tüntették fel, hogy gyors lehetőséget biztosít a termékek árusítására, valamint

nincs belépési korlát, így kockázat nélkül bele lehet vágni az online kereskedésbe.

Azok körében, akik a koronavírus idején vettek igénybe ilyen szolgáltatást, 39 százalék gondolja úgy, hogy a vállalkozásának nincs szüksége saját webshopra az online piactéri értékesítés mellett.

Az e-kereskedelembe a vírus időszakában becsatlakozók 64 százaléka saját bevallása szerint mindenképp élt volna az online piactéri értékesítés lehetőségével, miközben a válaszadók egyharmada kifejezetten a vírushelyzet miatt hozta előre a döntését. További 10 százalék azoknak a kkv-knak az aránya, akik egyáltalán nem tervezték az e-kereskedelemhez való csatlakozást, csak a pandémia miatt döntöttek mellette.

A főnökök kezében a digitális jövő

Az emberi erőforrások szűkössége, szakemberhiány – a kitöltők szerint ezek gátolják leginkább a magyar kis-és középvállalkozásokat a digitális felkészültség növelésében, melyekkel a válaszadók 54 százaléka küzd.

A digitalizáció kérdésével a kitöltők 58 százalékánál kizárólag a cégvezető foglalkozik

és csak a cégek 9 százalékának van erre a feladatra főállású munkatársa.

A digitalizációval, online jelenléttel kapcsolatos feladatok a válaszadók 13 százalékánál az IT-s kollégák hatáskörébe tartoznak, illetve a cégek 7 százalékánál a marketinges, valamint 9 százalékuknál más osztályon dolgozó alkalmazott végzi ezeket. A válaszadók 6 százalékánál egyetlen munkatárs sem foglalkozik ezzel a területtel.

A céges közösségi média oldalak esetében kicsit jobb az arány: bár legnagyobb részben szintén a cégvezető feladata ezek kezelése, 17 százalékuknál a marketinges, 10 százaléknál pedig főállású alkalmazott kezeli a felületeket. A lekérdezésben szereplő kkv-k közül 7 százalékánál a cégnek semmilyen online stratégiája nincs.

A cégeket arról is megkérdezték, hogy milyen típusú segítségre lenne szükségük a digitális térben való hatékony megjelenéshez és értékesítéshez. A lekérdezésben résztvevők egyharmada számára tanfolyam vagy egy továbbképzés lenne szükséges az e-kereskedelemben való érvényesüléshez, valamint 29 százalékuk esetében az eszközök, infrastruktúra bővítése jelenti a legnagyobb kihívást.

A kutatásban résztvevő hazai vállalkozások 47 százaléka jónak tartja a digitális felkészültségét, ám szeretne fejlődni, egyharmaduk átlagos, 10 százalékuk pedig saját bevallása szerint átlag feletti digitális tudással rendelkezik egy webáruház működésével és az online értékesítéssel kapcsolatosan. A kkv-k mindössze 1 százaléka gondolja azt, hogy egyáltalán nem felkészült, 7 százalékuk pedig átlag alattinak tartja a digitális tudását.

A járvány utáni újratervezés

A kutatás vizsgálta azt is, hogy a vállalkozások milyen innovációkra hajlandók az online jelenlétük erősítése érdekében. Az eddigi működés újragondolására a megkérdezett vállalkozások háromnegyede hajlandó, 29 százalékuk már tett is lépéseket ennek érdekében, a cégek 24 százaléka viszont a koronavírus ellenére sem gondolkodik a működése finomhangolásán.

A munkafolyamatokat a válaszadók több mint fele szervezte vagy szervezi át a jövőben, többek között az otthoni munka engedélyezésével. A koronavírus miatt a tervezett fejlesztések, módosítások elhalasztása a válaszadók kevesebb, mint felét jellemzi csupán.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget