Monitorzombiság

2020.09.19. 15:00

Mit jó tudni az online játék-függőségről, és mit tehetünk ellene?

A szenvedélybetegségek többsége – például az alkohol-, a dohány- vagy a kábítószer-függőség – régen ismert jelenség.

A technológia fejlődésével a függőségek újabb formái jelentek meg. Ilyen az online játék-függőség is, ami egyre több embert érint a világ minden országában. Jian Zihao, Kína legjobb e-sportolója például mindössze 23 évesen, romló egészségi állapota miatt vonult vissza június elején, de van olyan profi játékos is, aki már 15 évesen kiégett.

A gaming-láz elsősorban a kamaszokat és a fiatal felnőtteket érinti, ezért nagy a szülők felelőssége a probléma időben történő felismerésében.

– Legyen szó bármilyen típusú addikcióról, fontos tisztában lenni vele, hogy nem a szenvedélybetegség tárgyától (alkohol, drog, gyógyszer, dohány, vásárlás, munka, szex, szerencse- és számítógépes játék stb.) válik valaki függővé, hanem az az adott személy tulajdonságai, erre való hajlama miatt alakul ki. A nemzetközi kutatások szerint a fiúk, illetve a férfiak körében gyakoribb a virtuális játékfüggőség, mivel a bennük lévő tesztoszteron kockázatvállalásra és agresszióra ösztönözheti őket, ezért fogékonyabbak az ilyen típusú játékokra – mondta dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai addiktológiai szakpszichológusa.

Korábban azt gondoltuk, a jelenség leginkább a kamaszokat érinti, ám az internethasználat széles körű elterjedésével az idősebbek és a gyerekek is rákaptak a számítógépes játékokra, nemtől függetlenül. Utóbbiak szinte az anyatejjel együtt szívják magukba a virtuális világokat.

Amíg a tanulás részeként ismerkednek meg a digitális eszközökkel, ez nem jelent gondot, ám ha csak szórakozás és unaloműzés miatt játszanak, az növeli az addikció esélyét.

Már egészen kis kortól elérhetőek az online játékok, ezért a szülők szerepe nagyon fontos annak eldöntésében, mivel és mennyit játsszon a gyerek.

Ha őszintén tudnak beszélgetni gyerekeikkel arról, hogy mi érdekli őket igazán, akkor egyrészt segíthetnek megtalálni a számukra izgalmas készségfejlesztő játékot, másrészt megtaníthatják a tudatosságot és az egészséges kereteket.

Monitorzombik a világban

Játékfüggők a világon mindenhol vannak, de leginkább a technikailag fejlett országokban – Nyugat-Európában, Kínában, Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban – fordulnak elő nagy számban.

A japán szakirodalom például már külön szakkifejezést alkotott a virtuálisjáték-függőségre:

Hikikomorinak nevezik azt, aki a lakásába zárkózva, monitorok között éli az életét.

Az egyiken játszik, a másikon internetezik, a harmadikon tévét néz, a negyediken pedig dolgozik, mert mindezt finanszírozni is kell valamiből. A hikikomori egy monitorzombi, aki a társadalomtól elszigetelődve, az online térben él, még az ételt is a neten rendeli, és személyes találkozások nélküli, virtuális párkapcsolatot folytat.

Többnyire a gazdag japán fiúk lesznek hikikomorik, így lázadnak az apai elnyomás ellen.

A helyzet a számítógépes játékok egyik legnagyobb fejlesztőjénél, Dél-Koreában sem rózsás – itt leszoktató táborokat alapítottak a játékfüggők számára.

A jelenség komoly problémát okoz Kínában is, ezért tavaly év végén törvényt hoztak arra vonatkozóan, hogy a 18 év alattiaknak 22 óra és reggel 8 óra között tilos online játszaniuk.

Az USA-ban pedig az Anonim Alkoholisták mintájára önkéntes alapú OLGA-programot (Online-Gamers Anonymous) indítottak, amely során a résztvevők egy 12 lépéses terápia segítségével próbálnak leszokni a gamingről.

Párhuzamos dimenziókban

– A függőségre való hajlamot családi minták, bizonyos korai életesemények és a gének is előidézhetik. A kutatások rámutattak, hogy

az internetes játékok azért olyan vonzóak az arra fogékonyak számára, mert elűzik az unalmat, oldják a depressziót, a magányt és az önbizalmat is javítják.

A gamerek számára a legvonzóbb, hogy a virtuális világban sikereket érhetnek el, és itt azzá válhatnak, akivé csak akarnak. Eközben a való életben fizikailag és mentálisan saját maguk ellenségévé válnak, ugyanis a játékfüggőség kihat az alapvető életfunkciókra, és teljesen kizsákmányolja a szervezetet.

A játékosok között kiugróan magas az egészségtelenül táplálkozók aránya, hiszen akár 8-10 órán át ülnek a számítógép előtt étlen-szomjan, utána pedig egyszerre akarják bevinni az elmulasztott ételmennyiséget, ami igencsak megterheli az emésztőrendszert. Többségüknél gyakoriak a gerinc- és izomproblémák, továbbá a különböző szembetegségek is. Ezenfelül a rendszeres éjszakázás miatt állandóan kialvatlanok, ami hangulatzavarokat, depressziót, szorongást okoz. Tehát ez tulajdonképpen egy ördögi kör – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ráadásul a játékfüggők sokszor elvesztik a pénzzel való helyes bánásmód képességét, ahonnan már csak egy lépés a kriminalizáció – sok kóros játékfüggő például illegálisan szerez pénzt online pókerre. Emiatt az összes addikció közül a játékfüggőségnek van a legnagyobb öngyilkossági kockázata, hiszen a veszteséget nem mindenki tudja feldolgozni.

Mit tehet a szülő?

A szülőknek nagyon szigorúan meg kell határozniuk a gyerek internethasználatának idejét és helyét. Ha például a lefekvés ideje 23 óra, akkor 22 óra után már nem szabad játszania, hogy le tudjon nyugodni a központi idegrendszere.

Minél korábban kezdi el stimulálni valaki az agyát a számítógépes játékhasználattal, annál inkább megzavarhatja az idegrendszer érését, ami 20-21 éves korig még eltarthat, így a harmonikus fejlődés gátja lehet. A késő esti órákban történő rohamszerű evést sem szabad megengedni, mert rendkívül egészségtelen, és éjszaka is érdemes ellenőrizni a gyereket, hogy nem játszik-e titokban. A szülőknek célszerű ellenőrizniük a bankszámlájukat is, hogy a gyerek nem használta-e esetleg a tudtuk nélkül a bankkártyájukat – az online pókerhez ugyanis csak dombornyomott kártyával lehet regisztrálni.

– A függők akkor sem tudják abbahagyni játékot vagy legalább csökkenteni az arra fordított időt, amikor már ők maguk is érzik, hogy károsan befolyásolja mindennapi életüket. Ezért fontos a tudatosság megőrzése, figyelni, hogy mikor, mennyit játszik az ember. Ajánlott az interneten elérhető tesztek valamelyikét is kitölteni, amellyel felmérhetjük, hogy túlzásba vittük-e a játékot. Ha a játék mennyisége egyértelműen a mindennapok rovására megy és nem sikerül önállóan vagy szülői segítséggel megoldani a problémát, akkor mindenképpen fel kell keresni egy szakembert. Súlyos virtuálisjáték-függőség esetében nem szabad vesztegetni az időt, hiszen már több intézmény, ambulancia, szakrendelés és program is létezik, ahol segítséget lehet kérni – hangsúlyozta dr. Hoyer Mária.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget