Veszélyben a Seuso-kincs?

A lord válófélben levő feleségének ügyvédei a százmillió fontot érő műkincsnek a teljes vagyonba való beszámítását kezdeményezték. Ez az óriási érték az MNB napi deviza középárfolyamán átszámítva 35,7 milliárd forintot jelent  mindamellett, hogy a szakemberek felbecsülhetetlennek tartják az egyetemes európai kultúrtörténet szempontjából.

  
A SEUSO-KINCS

A lelet csaknem 30-szor felülmúlja a Budapesten november végén ellopott eddigi legnagyobb pénzszállítmány értékét. Hiába - az utóbbi években egyetlen hivatalos nyilatkozat sem jelent meg arról, történt-e előrelépés abban, hogy a magyar állam jogi úton szerezzen érvényt a visszaszármaztatására összegyűlt bizonyítékoknak. Ezért most  több mint másfélezer év múltán  a házasságát felbontó gazdag brit pár vagyontárgyaiként vehetik számba a késő római korban a pannóniai provincián élt előkelőség és utódai javára ajánlott aranyozott ezüsttálakat, kancsókat, borkeverő vödröket és más díszedényeket. A kincsek felértékelése mellett, a javakból magát kisemmizni nem hagyó asszony nagy összegű kártérítést is követel telefonjának lehallgatása miatt.

A BUMERÁNG VISSZAÜT

A történet főszereplője  a Misztikus Márkiként is emlegetett  szabadkőműves, buddhista, kincs- és feleséghalmozó Lord Northampton (65), akinek a vagyonára szemet vetettek. Ötödik házassága is válságba került, a válást hangos botrány kíséri. Illegális információhalászással, bizalmas adatok törvénytelen megszerzésével vádolják felesége, Lady Pamela (59) ügyvédei. A márkiné és apja, James Haworth (86) közötti telefonbeszélgetéseket rögzítette az idős úr élettársa, Suzanne Shipwright (62), s ezek kerültek Lord Northampton birtokába. A bíróság által titkosított hanganyagról nem szivárogtak ki információk, de úgy hírlik, ennek alapján döntött a válóper mellett a lord. Nem számítva rá, hogy a bumeráng visszaüthet, a válás jelentős anyagi veszteségbe sodorhatja. A peres ügyben a vagyonát felértékeltető ügyvédek a birtokokon, kastélyokon és londoni házain kívül a műkincseket is belesorolják a vagyonba. Így aztán számításba veszik a sokat emlegetett Seuso-kincset is, 100 millió fontra értékelve azt.

KI A JOGOS TULAJDONOS? 

De vajon jogos-e a korábbi eljárások miatt eladhatatlan, feltehetően egy londoni bank trezorjában őrzött Seusókat a lord vagyonába besorolni? Mi történik abban az esetben, ha ezzel egyetért a bíróság? A lord valószínűleg nem tud, vagy nem akar annyi pénzt kifizetni a feleségének, hogy a kincseket megváltsa. Ha ezt nem teszi, akkor átadni kényszerül-e a kincsek egy részét Lady Pamelának? Érdekes helyzet alakulhat ki, mivel az 1993-as New York-i per után, amelyet a magyar állam indított  és elveszített  a Seuso-kincs megszerzéséért a lorddal szemben, a főrend csupán a letéti birtokosa, s nem pedig a tulajdonosa a kincseknek. Vajon egy bírói döntés, amelynek következtében Pamela is részesülne a Seusókból, hogyan érintené az esetleges magyar visszakövetelési eljárást? Bár a magyar illetékesek évek óta nem nyilatkoztak a Seuso-kincsről, a legutóbbi hivatalos sajtóközlemények szerint Magyarország továbbra is jogot formál rá. Jogszabályaink értelmében a kincs a magyar állam tulajdonát képezi, erről ez áll a Seuso-ügyben eljáró kulturális tárca (OKM) öt éve nyilvánosságra hozott levelében: tulajdoni igényünket továbbra is fenntartjuk, és ezzel kapcsolatosan minden lehetséges jogi lépést megteszünk.
 
A főnemesi pár kapcsolatának válságáról több brit és ausztrál lap (The Sunday Telegraph, Daily Mail, The Sydney Morning Herald) is közölt részleteket néhány hónapja. Megemlítve Lord Northampton jelentős nagyságú és rendkívül magas költségvetéssel fenntartott két kastélya mellett a vitatott, viszont a vagyona szempontjából a legértékesebb, 100 millió fontot érő Seuso-kincset. Leírva azt is, hogy az összesen 14 nagyméretű, igen gazdagon díszített ezüstedényt tartják a római kori antikvitások legnagyobb kollekciójának.
 Az 1980-as években felvásárolt kincs miatt a lord egy sor tulajdonosi csatába és rendőrségi nyomozásba is belekeveredett. A lapforrások vélekedése szerint annak ellenére, hogy a lord mentesült bármilyen törvénysértés alól, és a kincs is 1993-ban a teljes birtokába került, az eredettel kapcsolatos jogviták miatt eladhatatlan, mert senki sem meri vállalni a kockázatát egy esetleges jövőbeli peres ügynek.
 
KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELNEK 

A fiatalabb korában playboy hírében álló lord 1967 és 1988 között négyszer nősült és vált el. Pamela Haworth-tal, akit egy barátja szerint élete szerelmének hitt, 1990-ben kötött házasságot. Addig a csinos szőke hölgy egy gazdag amerikai pénzemberrel élt házasságban. Most, több mint 20 év után úgy néz ki, hogy közte és Lord Northampton között kenyértörésre kerül sor. Válásukban különös szerepe van azoknak az információknak, amelyet Lady Pamela aggastyán édesapjának a barátnője rögzített magnóra. Ez nem okozott különösebb nehézséget, mivel a nagyothalló papa és Pamela közötti telefonbeszélgetések ki voltak hangosítva. Hogy mit mondott vagy panaszolt el az asszony az apjának, azt egyelőre hétpecsétes titokként kezelik. A lényeg, miután Spencer (Spenny) Douglas David Compton - ez Northampton 7. márkijának a teljes neve - a lehallgatott információk birtokába jutott, annyira felháborodott, hogy úgy döntött, beadja a válókeresetet. Ugyanakkor ellene, a bizalmas információk megszerzése miatt Lady Pamela és apja indítottak kártérítési pert  20 millió fontot követelve.

Elkerülte a felelősségrevonást

Az angol hatóságok több éven keresztül nyomoztak a Seuso-ügyben.
A szigetországi eljárást Richard (Dick) Ellis, a New Scotland Yard emblematikus nyomozója irányította. A már nyugállományú rendőrtiszt egyik létrehozója volt 1989-ben a műkincs- és antikvitásvédelemmel foglalkozó egységnek, nemzetközileg is kiemelkedő műtárgylopások felderítése fűződik a nevéhez. A detektív a BBC munkatársának nyilatkozva elmondta: "A magyarok jelentős bizonyítékokkal rendelkeznek arra, hogy a Seuso-ezüst területükről származik." Biztos abban, hogy a műtárgyak csalárd fortéllyal, kegyetlen bűncselekmény útján jutottak Londonig. Richard Ellis említést tett az ügyben folytatott egykori nyomozás fordulópontjáról, amely nem sokkal választotta el Lord Norhamptont az őrizetbe vételtől. "Telefonhívást kaptunk Ludovic de Waldentől (a főnemes ügyvédje -  a szerk.), aki kérte, hogy ne tartóztassuk le ügyfelét. Őszintén szólva, ez lett volna a következő lépésünk."
 A Seuso-kincs magyarországi származásában korábban kételkedő angol rendőri vezetést valószínűleg meggyőzték a birtokukba jutott információk. Az ügyet mégis vádemelés nélkül zárták le. Egyes vélemények szerint felsőbb döntés mentette meg a lordot a felelősségre vonástól.
Érdekes, hogy a vérbeli, jó szimatú nyomozó, Richard Ellis még az ügy lezárása előtt nyugdíjba vonult.