Újabb árhullám indulhat el az észak-magyarországi folyókon

Elsőfokú készültséget rendeltek el a Tiszán Szegednél

Elrendelték az elsőfokú készültséget a Tiszán Szegednél, miután hétfő délutánra a folyó vízállása meghaladja a 650 centiméteres szintet - közölte az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi védelemvezető helyettese az MTI-vel. Andó Mihály tájékoztatása szerint a tiszai árhullám csúcsa várhatóan a hét második felére ér az alsó folyószakaszra. A tetőzés Mindszentnél és Csongrádnál a másodfokú szint - 750 centiméter - körüli vízállással, Szegednél másodfok alatt várható.
Jelenleg elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Hármas-Körös bal parti árvízi védvonalán, valamint hétfő déltől az Alsó-Tisza teljes szakaszán - Csongrád és az országhatár közötti Tisza-szakaszon -, összesen mintegy 254 kilométeren.

Elsőfokú készültség a Répcén

Elsőfokú készültség a Répcén

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfő reggeltől Rábakecölnél és Répcelaknál az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
A Répce felső szakaszán vasárnap újabb árhullám alakult ki, az elmúlt négy-öt napban már a harmadik. Répcelak térségében vasárnap estétől intenzíven árad a folyó, éjfélre egy méterrel növekedett a vízszint - áll az igazgatóság közleményében.
A pénteken életbe léptetett, Bősárkány, Kapuvár és Csorna térségére vonatkozó másodfokú belvízvédelmi készültség továbbra is érvényben van, hasonló intézkedést hoztak Börcs-Lesvár térségében is.
Az Alsó-Szigetközben egyelőre a szivattyúzási határ alatti vízszintek alakultak ki, de a Mosoni-Duna alsó szakaszának várható áradása miatt itt is tartós emelkedésre lehet számítani - írják. Jelezték azt is, hogy a szlovák társszervvel folytatott egyeztetés alapján hétfőn reggel hat órakor megkezdődött a szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer elárasztása.

Másodfokú védelmi készültség a Hortobágy-Berettyó folyón

Másodfokú védelmi készültség a Hortobágy-Berettyó folyón

Másodfokúra emelte az árvízvédelmi készültséget a Hortobágy-Berettyó folyón a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) hétfőn - közölte Bara Sándor védelemvezető az MTI-vel. Tájékoztatása szerint a folyó árad, a borzi vízmércénél már 320 centiméteres a vízmagasság, ezért a Bucsa és Nádudvar közötti védelmi szakaszon másodfokúra emelték a készültséget - mondta.
Bara Sándor elmondta azt is, hogy Tokajnál lassan apad a Tisza, de Tiszafüred és Rakamaz között a magas vízállás miatt még mindig a legmagasabb, harmadfokú az árvízvédelmi készültség.

Az esőzés miatt marad a magas vízszint a Közép-Tiszán

Az esőzés miatt marad a magas vízszint a Közép-Tiszán

A Felső-Tisza vízgyűjtőjén vasárnap változatos eloszlásban néhány csepp és csaknem 60 milliméter közötti mennyiségű eső hullott, a csapadék miatt magas marad a vízszint a folyó középső szakaszán - közölte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) védelemvezetője hétfői sajtótájékoztatóján Szolnokon. Lovas Attila igazgató tájékoztatása szerint a Tisza árhulláma jelenleg Tiszafüred térségében tetőzik, Szolnoknál a vízmérce reggel 851 centimétert mutatott, 51 centiméterrel haladta meg a harmadfokú árvízvédelmi készültség szintjét. Az elkövetkező napokban az áradás napi üteme 2-15 centiméter között lesz.  
A Zagyva-Tarna vízrendszerében a Zagyva felső szakaszán már apad, Jászberénynél stagnál, míg Jászteleknél árad. A vízgyűjtőn a hétvégén lehullott, jelentős mennyiségű csapadék miatt a jásztelki szükségtározó ideiglenes megnyitásaként megbontott gátat visszatöltötték, felkészülve a tározó újbóli megnyitására, a várható árhullám levezetésére.  
A Kötikövizig harmadfokú árvízvédelmi készültséget 390 kilométer hosszon a Tiszán és Zagyván tart fenn. A töltések mentén a leginkább fakadóvíz jelentkezik, immár 55 kilométeren. Lovas Attila megjegyezte: a gátak átázása egyre nagyobb mértékű, a fakadóvizeket mindenütt figyelemmel kísérik, de az összes elvezetésére nincs fizikai lehetőségük. Széljelentést naponta kétszer kapnak, hogy a hullámverés elleni védelemre időben fel tudjanak készülni.
A védekezés során eddig több mint 152 ezer homokzsákot, 974 tonna kavicsot és 1474 köbméter homokot használtak fel. A munkákban vasárnap több mint ezer ember dolgozott.

Elöntés fenyegethet több dél-balatoni településrészt

Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI kérdéseire válaszolva hétfőn elmondta: 110 centiméteres ugyan a szabályozási maximum, de a Balaton jelenlegi 119 centiméteres vízállása nem tekinthető rendkívülinek. Négy évvel ezelőtt mértek 120 centiméteres, tavaly pedig 118 centiméteres vízállást is, a múlt évszázad elején pedig többször 150 centimétereset.
A rendkívüli helyzetet a szakember szerint az jelenti, hogy a mostani magas vízállást nem a szokásos tavaszi csapadék okozza. Május végén már javában apadni szokott a Balaton a melegtől, elzárt Sió-zsilip mellett is.
Jelenleg problémát okoz, hogy a Sión nem lehet növelni a vízeresztést 13 köbméter/másodpercnél nagyobb mértékben - holott az érdemi apasztáshoz ennek duplájára lenne szükség -, mert az így leengedett víz visszaduzzasztaná a még áradásban lévő Kapost. A másik gond, hogy a Sió siófoki belterületi szakaszán egy nagyobb szakaszon beomlott a csatorna oldala. Ha a betonba rakott terméskőből álló meder oldala becsúszik, az visszaduzzaszthatja a Siót, még nagyobb károkat okozva és tovább csökkentve a leengedhető vízmennyiséget.
Csonki István közölte: a mostani vízeresztési sebességgel, ha nem kap a Balaton jelentőseb vízutánpótlást, 3-4 naponta lehet egy-egy centiméternyit apasztani a tó vízszintjén. Ez kevés a jelenlegi esőzésekhez képest, így további vízszintemelkedésre lehet számítani a következő napokban.
Hozzátette, hogy az északi szél az általa megmozgatott víztömeg miatt további 10-15 centiméterrel növelheti a vízszintet a déli parton. Ez a legmélyebben lévő településrészeket - Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn, Balatonberényben - már elöntéssel fenyegetheti, hiszen ezeken a területeken sok ingatlan a Balaton 130 centiméteres vízállásának megfelelő szinten épült.

Az eső miatt újabb árhullámok indulhatnak az észak-magyarországi folyókon

Csont Csaba elmondta: vasárnap az igazgatóság működési területének nagy részén ismét jelentős mennyiségű csapadék hullott. A jellemző érték 5 és 20 milliméter között volt, de a Bodrogközben 20-55 milliméternyi eső esett.
Közlése szerint a csapadék hatására kisebb árhullám képződött szlovák területen a Balog-, valamint a Túróc-patakon, ezáltal a Sajó vízállása Sajópüspökinél megközelítette a másodfokú (250 centiméter) készültségi szintet. A folyó azóta apad, de Sajószentpéterig elsőfokú készültségi szint feletti vízállások vannak.

A Bódva vízrendszerében az Ida-patak vízgyűjtőjét érintették a vasárnapi esők, az ott levonuló árhullám hatására hazai területen is további 30-50 centiméteres vízszintemelkedés várható - tette hozzá.
 Mint mondta, a Hernád szlovákiai mellékvizei közül a Tárcán egy közepes, míg az Olsván jelentősebb árhullám vonul le. Ezek együttes hatására Hidasnémetinél hétfőn estig a vízszint megközelíti az elsőfokú (200 centiméter) készültségi szintet.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint kedden a déli órákig a Sajó, a Bódva és a Hernád vízrendszerében területi átlagban 40 millimétert elérő csapadék is hullhat. 
 "A kedvezőtlen talaj- és hidrológiai állapot miatt a jelzett csapadék mind a három vízfolyáson gyors és jelentős árhullámok kialakulását eredményezheti, a határszelvényekben akár az eddigi legnagyobb vízállásokat megközelítő tetőzésekkel" - fűzte hozzá.
Az osztályvezető kitért arra, hogy a Tarna felső szakasza lassan apad, Tarnaméra alatt viszont még az elsőfokú készültségi szint közelében vannak a vízállások. A következő napokban várható csapadék a Tarna vízgyűjtőjét kevésbé érinti, ennek ellenére jelentős árhullám(ok) kialakulása várható, harmadfokú készültségi szintet elérő vagy meghaladó tetőzésekkel.
 A Bodrog továbbra is nagyon lassan apad, a vízállások kevéssel a másodfokú készültségi szintek alatt vannak. Az utóbbi napokban a Nagydomása (Ondava) és a Sirava (Laborc) víztározók szintje jelentősen csökken, így hétfő reggelre már jelentősebb árvízi vízvisszatartó kapacitással rendelkeznek - mutatott rá Csont Csaba.
 Beszámolt arról, hogy a Tisza jelenleg Tiszafüred térségében 745 centiméteres vízállással a tetőzés közelében van, felette lassan apad. A következő napokra jelzett csapadék "első hulláma" valószínűleg csak kisebb vízszintemelkedéseket okozhat. A szerdára és csütörtökre jelzett "második hullám" igen nagy csapadékértékeket valószínűsít a Felső-Tisza vízgyűjtőire, lehullása esetén jelentős tiszai árhullám kialakulása várható.
Összegzésképp Csont Csaba úgy értékelte, hogy ha a jelzett csapadékmennyiség leesik, a fenti vízfolyások mindegyikén igen magas vízszintek kialakulása lehetséges. A nagyobb folyók mellett a hazai kisvízfolyásokon is jelentős árhullámok vonulhatnak le és a belvízzel elöntött területek nagysága is növekszik majd.
Közölte: az Ékövizig területén a készültségben lévő árvízvédelmi szakaszok összes hossza csaknem 430 kilométer, ebből elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben mintegy 185 kilométernyi részen, másodfokú a riasztás csaknem 50 kilométeren, harmadfokú van érvényben csaknem 190 kilométeres hosszon.
Megjegyezte: az eddigi, árvizek okozta károk - az előzetes felmérések szerint - több százmillió forintra tehetők, nemcsak a védművekben keletkeztek károk, hanem partomlások is előfordultak. A védekezési költségek felmérése szintén folyamatban van.