Titkosügynökök gyilkolták meg, amikor megpróbálta eladni a kincset

Szabadbattyán - Hosszú ideje nem tudunk jó hírt mondani a Seuso-kincsekről, amelyek visszaszerzésében reménykedik az ország immár több évtizede. Annyi biztos, kutatóink megírják, amit tudnak.

Lukács Károly

Ugyanis máig sem sikerült bizonyítani, hogy a kincsek hazánkban, közelebbről Fejér megyében kerültek elő: a feltételezések szerint egy Szabadbattyán melletti palotából. Ott lelhette meg ezeket az amatőr régész, akit 30 éve vélhetően titkos ügynökök meggyilkoltak, amikor megpróbálta eladni a tárgyakat. Majd a lelet, legalábbis annak nagy része külföldre került, a rendőrség itthon öngyilkosságként kezelte az ügyet. (A rendszerváltás előtt nem csak a szovjet, hanem a magyar titkosszolgálat is műkincsek elrablásából és külföldön való eladásából szerzett hatalmas összegeket.) Lord Northampton negyedszázada vásárolta fel a műkincspiacon megjelent gyűjteményt, és el szeretné adni az anyagot. Ha az más tulajdonoshoz kerül, talán örökre elveszítjük szem elől.

Nádorfi Gabriellát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Ugyanis máig sem sikerült bizonyítani, hogy a kincsek hazánkban, közelebbről Fejér megyében kerültek elő: a feltételezések szerint egy Szabadbattyán melletti palotából. Ott lelhette meg ezeket az amatőr régész, akit 30 éve vélhetően titkos ügynökök meggyilkoltak, amikor megpróbálta eladni a tárgyakat. Majd a lelet, legalábbis annak nagy része külföldre került, a rendőrség itthon öngyilkosságként kezelte az ügyet. (A rendszerváltás előtt nem csak a szovjet, hanem a magyar titkosszolgálat is műkincsek elrablásából és külföldön való eladásából szerzett hatalmas összegeket.) Lord Northampton negyedszázada vásárolta fel a műkincspiacon megjelent gyűjteményt, és el szeretné adni az anyagot. Ha az más tulajdonoshoz kerül, talán örökre elveszítjük szem elől.

Nádorfi Gabriellát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Nádorfi Gabriellát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Nádorfi Gabriellát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

- Az a szabadbattyáni kutatás, amely kapcsolatba hozható a Seuso-kincsekkel, 2006-ban lezárult finanszírozási okok miatt. Mindenképpen érdemes lenne folytatni ezt a munkát, reményeim szerint lesz is rá lehetőség egyszer. Az az épület igen nagy kiterjedésű, és nagyon jó állapotban maradt fenn. Egyedülálló Európában, ugyanis a 4. századból igen kevés, nem szakrális falfestményt ismerünk. Az épület nagy része már fel van tárva, azonban vannak hozzá csatlakozó egyéb épületek, amelyeket érdemes lenne megnézni a Seuso-ügytől függetlenül is. Az számomra nyilvánvaló, hogy a ház és a Seuso-kincsek eredeti tulajdonosa ugyanolyan magasrangú ember volt. Erre utal a felmerült helyszínek közti földrajzi közelség is. Én teljesen biztos vagyok benne, hogy a Seuso-leletek ide tartoztak valamikor.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Új hír a kincsekkel kapcsolatban, hogy az idei év második felében megjelenik egy összefoglaló kötet a tárgyakról. Ebben olyan kutatók publikációi lesznek olvashatóak, akik foglalkoztak a Seuso-üggyel. A könyvet Visy Zsolt régészprofesszor szerkeszti.

Címkék#Seuso-kincs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!