Telefon a Holdról - az űrutazás egyre elérhetőbb lehet

A világűr felfedezése 1957. október 4-én indult a Szputnyik 1 felbocsátásával, és azóta is töretlenül halad. Holnapután, április 12-én lesz 50 éve, hogy Jurij Gagarin megkerülte a Földet űrhajójával. Az évforduló tiszteletére pénteken konferenciát tartott a Tarsoly Ifjúságért Egyesület A Szabadművelődés Házában, Súlytalanság? Az európai űrkutatás lehetőségei címmel.

Az előadásokra kíváncsiak voltak a világűr rajongói, az érdeklődő diákok és a Földünkön túli világot ismerő tudósok, csillagászok is. Leopold Summerer, az Európai Űrügynökség (EŰ) munkatársa rendhagyó kérdéssel kezdte előadását: "Ki akarna elmenni a világűrbe?" A jelentkezőkre frappánsan reagált.

- Azt kell mondjam, a mai fiataloknak még esélye is lehet erre a technika gyors fejlődésének köszönhetően. Nagymamám például nem is gondolta volna, hogy egyáltalán utasszállító géppel repülhet majd két kontinens között. Azóta akkora az innováció, hogy sok pénz ráfordításával rengetegen körberepülték már a bolygót, ahogy Simonyi Károly is tette nemrég.

Egy gyors történeti összefoglalás keretében elmondta: az expedíciók vezető hatalmai még mindig Oroszország és az Egyesült Államok, ám az utóbbi tíz évben Európa többi része is behozni látszik lemaradását az 1975 óta létező EŰ-nek köszönhetően.

- Minden utazás egyedi és valami technikai célt szolgál, amelyet az emberiség a mindennapi életben is hasznosíthat később. A Föld, az óceánok és a jégtakarók megfigyelése mellett hasznos az építőiparnak, a meteorológiának és a telekommunikációnak. Gondoljunk csak a ma használatos navigációs rendszerekre és a mobiltelefonokra!

Az űrkutatást úgy kell elképzelni, mint egy földi nyaralást, amikor a család minden tagja minél több holmit akar magával vinni. A tudósok ugyanígy próbálják a lehető legtöbb eszközt felküldeni az űrbe, ám egy kéttonnás rakéta raktere meglepően kicsi.

- Mindössze pár négyzetméteres a raktér. Egy Mars-utazásnál a hajó tömege a felére csökken, miután elhagyta bolygónk légkörét, további elemeket kell elhagyni a 7700 méteres, másodpercenkénti sebesség eléréséhez. Egy 200 kilós darab érkezik csupán meg a bolygóra, melyben összesen húsz kilogramm eszköz kaphat helyet, gondosan becsomagolva persze.

Másik bolygóra utazáskor a tudósok előtt a planéta 80 százaléka ismeretlen, így meg kell próbálni egy feltérképezett helyre navigálni. Idegen életformák és a technológiai vívmányok mellett új energiákat is megismerhetünk.

- A Földdel ütköző aszteroidákon például szenet is találtak, mely egyik rohamosan fogyó energiaforrásunk. A világűrben ezen kívül mindig süt a Nap. Ez is egy kiaknázható forrás. Nagyon fontos ez nekünk, hiszen a visszaútra való töltést napelemekkel gyűjtjük be.  Hogy érzékeltessem a távolságokat és a modernizációt: amikor megérkezik a szonda a Holdra, küld egy képes és hangos visszajelzést. Ugyanúgy megy, mint amikor leszállunk a repülőről és felhívjuk az aggódó családtagokat, hogy épségben landoltunk. Ez a hívás a Holdról manapság másfél másodpercbe telik, a Marsról azonban közel 20 perc, mire elér hozzánk.

A tudósok folyamatosan más, számunkra lakható bolygókat keresnek. Mivel  pusztítjuk a Földet, nem árt felkészülni egy igencsak messzi költözésre. Szerencsére ez a nagyon távoli jövő, de ilyen dinamikusan fejlődő tudomány esetén hamar adottak lehetnek ehhez a feltételek.