Szex - Még mindig tabu?

Először kimért mozdulatlanság, kötelező "iskolás" érdeklődés, aztán pár perc múlva óvatos szemvillanások, elfojtott kuncogó nevetések jellemezték a beszélgetést. Alig tíz perc után azonban felszabadult kacagások törték meg az iskolai könyvtár csendjét, őszinte, mélyérzésű  vallomások, igazi értékeket tartalmazó monológok is elhangzottak a közel kétórás együttlét során. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 11. és 12. évfolyamos diákjai meglepő őszinteséggel beszéltek arról, ami az elmúlt évtizedekben még tabutéma volt, de a nemiség, a szex, a párkapcsolatok intim szférája még ma is kényes  téma a felnőttek és fiatalok között. Sokszor családon belül is, ám az iskolák többségében  mindenképpen. Pedig sokszor ebben a korban dőlnek el életreszólóan a dolgok.

Veress Pali bácsira bizonyára sokan emlékeznek a mai ötvenesek közül. Ő volt az, aki szexológus orvosként zseniális pszichológiai érzékkel megtalálta a hangot a 70-es években a fiatalokkal. A tévé, a rádió és az ifjúsági sajtó adott teret előadásainak, sokan tőle tudták meg, mi az a libidó vagy a petting, hogyan is működnek a dolgok fiú és lány, férfi és nő között. Ma is elkelne egy Pali bácsi, legalábbis ilyen érzésem volt tegnap, amikor közel két óra után abbahagytuk, de nem fejeztük be a beszélgetést. A 11. és 12. évfolyamos, azaz 16 és 17 éves fiataloknak láthatóan jól esett ez a két óra.
Afféle dolgozatszerű volt a kezdés, a kiosztott papírokon kellett névtelenül válaszolni néhány kérdésre. Mint például arra, hogy szoktál-e beszélgetni szüleiddel a szexről, párkapcsolatról. Igen, de csak anyukámmal - írta egy lány. Néha, nem szívesen - így egy másik, a fiúk közül viszont többen is egyértelmű nemmel válaszoltak. A pikánsabb kérdésekről sokkal többet írtak a lányok, mint a fiúk. Még megvan - ezt válaszolta négy lány és három fiú (a 15-ből tehát heten) arra a kérdésre, ami a szüzesség elvesztésének idejét firtatta.
Mi a szerelem? - lássunk előbb néhány gondolatot a fiúktól: "Ha valakit úgy mindenestül szeretsz, ha mindig örülsz, amikor vele lehetsz, és legszívesebben meghalnál, ha nem élheted le vele az életed." "Olyan kapcsolat, amiben a két fél kölcsönösen megérti és elfogadja egymást, ugyanakkor képesek megbeszélni a problémáikat." Most pedig a lányoktól néhány: "Az élet értelme, a legcsodálatosabb érzés. Leírhatatlan, megfoghatatlan. Csak aki érzi (érezte), az tudja. Bármit megtennél azért az emberért, akit szeretsz. Érzem, hogy hiányzik, ha nincs velem, megbolondulnék, ha arra gondolok, hogy elveszítem. A szerelem az, amikor a saját önös érdekeink elé tudjuk helyezni a másikat."

A "röpdolgozat" utáni beszélgetéskor nyíltak meg igazán a gyerekek (tán megbocsátják nekem ezt a szót), ekkor fogalmazódott meg többek által, hogy a kapcsolatok elromlásának legfőbb oka szerintük a kommunikáció hiánya. Mindig ki kell beszélni magunkból a dolgokat... Folyamatosan küzdeni kell a másikért, figyelmesnek kell lenni...
A házasság intézményéről megoszlottak a vélemények, van aki formális dolognak gondolja és úgy véli, nem ettől függ, hogy milyen lesz a kimenetele egy kapcsolatnak, mások igenis fontosnak tartják, hogy fehér ruhában, a templomban fogadjon hűséget egy lány a férjének.

Hosszú vita alakult ki arról, vajon létezik-e barátság fiú és lány között. Főleg olyan esetekben gondolták nehezen elképzelhetőnek, ha egy párkapcsolatban lévő fiúnak vagy lánynak lenne igazi, testi-lelki jóbarátja a másik nemből. A féltékenység gondolata is előkerült ennél a témánál. Eltérőek voltak a vélemények a gyerekvállalás ideális idejéről. Az egyik fiú szerint nem baj, ha az egyetemi évek alatt becsusszan a gyerek, a lényeg az, hogy belül felkészültek legyenek a fogadására.
- Anyukám 15, apukám 16 éves volt, amikor megismerték egymást, ma is boldogok, hogy együtt lehetnek. Az ő életük előttem a példa... - mondta az egyik fiú. Ugye irigylésre méltó?!

Azt hiszem, olyan társaságba csöppentem, ahol nem a mai átlagfiatalokkal találkozhattam. Ezek a gyerekek komolyan és értőn viszonyulnak fiatal életük egyik legfontosabb kérdéséhez, a párválasztás, a párkapcsolat témájához. Értékes gondolatokat értőn, felelősen fogalmaznak meg, jó lenne, ha ez a korosztály csupa ilyen fiatalból állna, de tudom, hogy ez illúzió. Sajnos.