Romosan is impozáns - kalandozás a Cziráky-kastélyban

Nehéz volt eldönteni: melyik ujjunkba harapjunk? Hiszen több műemléki helyszín kínált látnivalót. A  nádasdladányi Nádasdy-kastély például azért vonzott bennünket, mert a csodával határos módon az az épület úszta meg a leginkább a történelem viharait. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély meg azért a kedvencünk, mert látványosan megszépült, és sikerült az épületnek méltó funkciót találni. Végül azért döntöttünk a Cziráky-kastély mellett, mert ott a felújítás megtorpant.
Pedig jól emlékszünk még, hogy a '90-es évek közepén egy alapítvány vette vagyonkezelésbe az épületet, azzal az elhatározással, hogy helyreállítja  a teljes műemlékegyüttest, és megoldja a hasznosítást... Sok mindent elindított ennek érdekében, sőt, nagyszerű rendezvények, koncertek, kiállítások helyszíne is volt az épület.  Ám az alapítványi tagoknak - önzetlen erőfeszítéseik  ellenére - fel kellett adniuk a küzdelmet

Kíváncsiak lettünk, mi van most az épületegyüttessel? Vasárnap boldogan láttuk: sokan éltek a lehetőséggel, hogy vezetéssel járják be a romosan is szép kastélyt, ami 2001 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében van - tudtuk meg Villányi László létesítményvezetőtől, aki megmutatta a kastély kápolnáját is, elmesélte történetét, miközben mi rácsodálkoztunk az 1779-ben készült rokokó freskókra, amelynek készítője gyaníthatóan Dorffmeister István, a kor festője...
A kastélyban Özvegy Györgyi  - a nemzeti gondnokság mukatársa - kalauzolt bennünket, ismertetve az épület kialakulásának történetét, egészen a 15. századtól kezdve... A kastély 1730-ban került a Cziráky-család tulajdonába: Cziráky György két szárnnyal bővítette: ez volt a kastély barokk korszaka, de az épület fénykora Cziráky Antal Mózes idejére tehető: ekkor nyerte el az épület  klasszicista formáját...  Rácsodálkoztunk az impozáns nagyteremre, ahol feltekintve megláttuk azt az oratórium-szerű helyiséget az emeleten, amelyen a zenészek foglaltak helyet, hogy szórakoztassák a vendégeket a bálok idején. Özvegy Györgyi megmutatta a nyugati szárnyban a konyhát, amelynek szerkezete  most, a feltárás után pontosan láthatóvá vált, de elénk tárta a kamrákat, a pincelejárókat is. A keleti szárnyat - az úgynevezett női szárnyat - is bejártuk: itt voltak a család lakosztályai, de feltártak egy klasszicista fürdőszobát is, amely a falmaradvány alapján rózsaszínben pompázott.
Izgalmas volt megismerni az épület és a Czirákyak históriáját. Kicsit sajog a szívünk, ha arra gondolunk, hogy bár a műemléki kutatások elkészültek, hiányzik a pénz a rekonstrukcióra. Reménykedünk, hogy a következő 15 évben ez is megvalósul: a szép épület megérdemelné...

Múzeumok éjszakája, Álomkeringővel

- A Műemlékek Nemzeti gondnoksága 42 műemlékegyüttes kezelője: igyekszik helyreállítani, bemutatni a kiemelkedő jelentőségű épületeket, amelyek megőrzése
állami feladat.

- A gondnokság munkatársától, Baráth Ágnestől megtudtuk: a kastély hétvégenként látogatható, s rövidesen vezető is kalauzolja majd az érdeklődőket. Programokkal is készülnek: május 1-jén csatlakoznak a falunap rendezvénysorozatához. Júniusban, a múzeumok éjszakáján Latabár Kálmánra emlékeznek: bemutatják az Álomkeringő című filmet, amit a kastélyban forgattak...