Örök misztérium: Jézus szenvedéseinek hű lenyomata a torinói lepel

Virágvasárnap, nem sokkal a reggel 9 órai mise vége előtt érkeztünk Fehérváron a Zsolt utcai, Krisztus Király templomba, hogy megnézzük a torinói lepel a  múlt hét végén itt kiállított hiteles fotómását, és egyúttal meghallgassuk Zemlényi János lelkipásztor Jézus halotti gyolcsáról szóló  előadását. A templom tornyán címeres magyar zászlót lobogtatott a böjti szél, a templom pedig tele volt hívekkel.

A torinói lepel nem halotti  gyolcs, hanem a feltámadott Jézus leple - pontosított mindjárt egy dolgot   vetített képes előadása elején az atya. Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, ahol királyként ünnepelték, és rákövetkező pénteken szenvedett kereszthalált. Mivel másnap ünnepelték a zsidó húsvétot, sietve és csupán ideiglenesen temették el egy barlangban, amely elé követ gördítettek. Úgy gondolták, vasárnap visszamennek, és akkor megadják neki azt a végtisztességet, ami jár. Vasárnap azonban el volt hengerítve a kő,  és  az asszonyok csak az üres sírt és egy leplet találtak ott. A hírre - ellopták az urat - két tanítvány, Péter és János is  a barlanghoz siettek. Amit ott látott János, elég volt számára ahhoz, hogy elhiggye: Jézus tényleg feltámadt - mondta el bevezetésképpen Zemlényi János.

A lepelről már a kora középkorban úgy tartották, hogy Jézus halotti gyolcsa. Azt azonban, hogy a több mint négy méteres, a fej fölött visszahajtott  szövet a Megváltó testének lenyomatát őrzi, csak akkor vált világossá, amikor a 19. század végén egy olasz fotográfus lefényképezte, és a negatívon  immár pozitív formában  kirajzolódtak egy ember körvonalai. A lepel a világ legtöbbet vizsgált relikviája - hangsúlyozta az előadó.  A halszöveten azonban nem találtak olyan anyagot, ami alkalmas lenne képalkotásra. Energiaközléssel, nagy erejű impulzuslézerrel   csak manapság tudnak hasonlót előállítani,  márpedig azt egyetlen vizsgálat eredménye sem vonta kétségbe, hogy a lepel legalábbis több évszázados.

 A leplen található lenyomat három dimenziós információkat őriz. Az alak szemeire aprópénzt helyeztek. Az egyikre Tiberius császár anyjának tiszteletére vert érmét, a másikra pedig Poncius Pilátus által veretett aprópénzt.  A lepel eredetiségére  magyar vonatkozású bizonyíték is van. Az 1190-es évek középén keletkezett Pray-kódex, amely  a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemléket, a Halotti beszédet is megőrizte, tartalmaz egy ábrázolást, amely Jézus sírbatevését ábrázolja. Ezen nem csupán például  Krisztus kéztartása, de a lepel halszálkás mintája és hibái is  megegyeznek a torinói gyolcséval.  A lepel hitelessége szempontjából fontos adalékokkal szolgált az elekromikroszkóppal végzett pollenanalízis is - derült ki a több mint egy órás  előadásból.

A lepel hűen tanúskodik  Jézus utolsó óráiról, mindazokról az emberfeletti szenvedésekről, melyeket  el kellett viselnie. A leplen a vérnyomok mindazokról a kínzásokról árulkodnak, melyeken Krisztus átesett. Nem volt római polgár, ezért lehetett megkorbácsolni és keresztre feszíteni. A leplen 120, korbácstól származó ütést lehet összeszámolni. Azért ennyit, mert a flagrum három ágú volt. De látszanak a tövis koszorú okozta sebek, és fölfedezhető az az oldalseb, amelyet az a  lándzsa ejtett, amely végül kioltotta Jézus életét. Az arc további kínzásokról árulkodik: zúzódás látható az arccsonton,  a térdén  a sérülés  pedig akkor keletkezett, amikor a keresztet cipelve összeesett. A Torinóban őrzött lepel másolata négy éve érkezett a  templomba. Bár a  vizsgálatok igazolták a gyolcs eredetiségét, létezése mégis örök misztérium marad - fogalmazott Zemlényi János.