Önként a rács mögött - inkább leülik a büntetést, nem fizetnek!

Az évekkel ezelőtti  állapothoz képest jócskán nőtt   azoknak a száma, akik pénzbüntetésüket nem fizetik be, hanem inkább börtönbe vonulnak, bár  a válság hatása  ebben még nem feltétlenül tetten érhető. (Ugyanis  tavalyhoz képest e miatt rács mögé  menők  aránya  nem változott,   április 20-áig  63-an érkeztek Baracskára így, ami a 2008-as  évvel összevetve nagyjából azonos arány.) Jóslatok szerint azonban a helyzet sokkal rosszabb lesz,  miközben egyre több az előzetes letartóztatásban lévők száma is  amit ugyancsak vissza lehet vezetni a növekvő nélkülözésre.
A Közép-dunántúli Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában tavaly összesen 59 pbh-s fogva tartott volt (a pbh azt jelenti: pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés). Ha az elkövető nem hajlandó, vagy anyagi helyzete miatt nem tudja befizetni a büntetést, a bíróság gazdasági hivatala jelzi, hogy nem érkezett meg a számlára az összeg, ezért kéri átváltoztatni a bírságot fogházban letöltendő szabadságvesztésre. A bíróság napi tételt szab ki: legtöbb esetben kábítószerrel való visszaélés, garázdaság, lopás, ittas vezetés, testi sértés, közokirathamisítás, csalás, egyes esetekben pedig sikkasztás miatt. Ezt a napi tételt az elkövetők vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz mérik, összege legalább száz, legfeljebb húszezer forint lehet.
Baracskán tavaly 328 pbh-s fogva tartott volt, 76 százalékuk a rácsok mögé vonulását követően mégis fizetett. Vagy ő vagy a hozzátartozó... Fizetés esetén a rab azonnal szabadul, büntetése megszűnik.
Lopáskor több elkövető esetén a másik személyt pénzbüntetés helyett közmunkára ítélheti a bíróság  - mondta lapunknak Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője. A kiszabható maximális közmunka ötven nap lehet, amit hétvégente hat órában kell végeznie az elkövetőnek. Egy nap közmunkáért ötezer forintot fizetnek. Ebben az esetben ároktisztítás, parkgereblyézés és ehhez hasonló munka a feladatuk. A végzés után a pártfogói szolgálat keres ideiglenes munkahelyet, illetve munkakört nekik. Ha valaki nem végzi el rendesen a rá szabott munkát, fogházbüntetésre változtatják az ítéletet.
Sokan úgy gondolják, egyszerűbb leülni a büntetést, aztán -megriadva a börtönvilágtól-, végül mégis inkább sietve fizetnek. Cséri Zoltán ezredes, a baracskai és a fehérvári objektumok parancsnoka példát is mondott: emlékszik egy egyetemista társaságra, akik szabálysértésüket brahiból le kívánták ülni, de másnap jött az apuka, és fizetett. Nem tetszett a háromemeletes ágy, s minden más, ami fogadta a csapatot...
Szabálysértés esetén a pénzt  amennyiben a bűnös harminc napon belül nem fizeti be  különböző adók módjára vonják le a jövedelemből. Ha nincs rendszeres jövedelem, akkor a bíróság felkéri az elkövetőt közmunkára, de a lényeg, hogy azt el kell vállalni. A helyi önkormányzatnak kell munkahelyet biztosítania, ám ha ezt nem teszi meg, a büntetés nem változtatható át fogházra, ezért az elévül. Azonban ha valaki nem fogadja el a közmunkát, börtönbe megy.
A szabálysértést elkövetőket a büntetés-végrehajtás zsargonjában elzárásosoknak nevezik, közülük ma heten vannak ilyenek Székesfehérváron: például felelősségbiztosítás nélküli vezetés, vagy járművezetéstől való eltiltás megszegése miatt... Baracskán 2008-ban 106 szabálysértőt fogadtak be. Velük kapcsolatban van egy különleges szabály: ha egészségügyi állapotuk rossz, őket nem lehet elhelyezni a börtönben. Ezért aztán akadtak néhányan, akik pengét vagy szöget nyeltek, hogy orvoshoz kerüljenek, s így szabaduljanak. A börtönvilágon belül az elzárásos rabokat igyekeznek elkülöníteni az úgynevezett nehézfiúktól.

Örök kérdés a zsúfoltság. Fehérváron 240 fő volt az intézet létszáma a 127 férőhelyre (az elmúlt csütörtökön).  Ezért Veszprémbe szállítanak át előzeteseket, s Baracskán is kialakítottak számukra egy körletet. Országos léptékben is nőtt az előzetesben lévők száma (három-négy hónap alatt ötszáz fővel), s ez mindenképpen riasztó, hiszen ezekből az ügyekből előbb-utóbb jogerős ítéletek, fogva tartások lesznek, s összességében növekszik a börtönlakók száma. A válság másik jele, hogy   sokan vannak, akiknek sem jövedelmük, sem pénzük nincs,  sem csomagot, sem más támogatást a külvilágtól nem kapnak, és ha nem volnának  a segélyszervezetek,  esetenként  abban az egyetlen  szál nadrágban lennének, amiben a rendőrök bekísérik  őket.