Nem emberi alkotás a torinói lepel?

A torinói székesegyházban őrzött lepel a keresztény világ egyik leghíresebb ereklyéje. Az eredetisége mellett és ellen egyaránt sokan érvelnek. Zemlényi János a valódiságát igazoló tényekről beszélt.
- Egyre fejlettebb kutatási eszközökkel vizsgálják Jézus halotti leplét, a 4,36 méter hosszúságú lenvászon a tudományos módszerekkel legtöbbet elemzett ókori relikvia. A több mint száz éve tartó szakmai vizsgálatok során bebizonyosodni látszik a hitelessége. Nemrég egy holland tudós állított elő a leplen található kép háromdimenziós információi alapján egy hologramot, amelyen a test megmozdítható.
Négyféle lenyomat található a leplen: égési foltok, víz- és vérnyomok, valamint a fény- és árnyékból kirajzolódó emberi alak.
-  Ez nemcsak egy vászon, hanem Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának fényképe. Nem emberkéz alkotta, nyoma sincs rajta festéknek. Művészi technikával ma sem lehet vászonra ilyen filmnegatív-képet festeni - mondta Zemlényi János, majd bizonyítékokat sorakoztatott fel.
- A Jézusnak tulajdonított halotti lepelre jellemző ismertetőjegyek - a négy, tűz által ütött L alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása - megjelennek az eltemetés mozzanatát ábrázoló, 12. század végén keletkezett, magyar Pray-kódex miniatúráján is. Abban a kódexben, amelyben az első magyar nyelven írt irodalmi mű, a Halotti beszéd is található, és amelyet az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek. Virágképek és pollenmaradványok vizsgálatából egy svájci kriminológus arra következtetett, hogy a vásznon látható növények a Szentföldről származnak. Az arcon és a térdeknél lévő por-  és földmaradványok azonosak a Golgota ásványi összetételével. A sebek pedig a passió stációiról tanúskodnak.
A leplet vizsgáló egyes tudósok szerint  az eredmények eddig még nem igazolták meggyőzően  a valódiságát, a ténye és a története ezért  misztérium maradt:  1988-ban szénizotópos kormeghatározásnak vetették alá. A római katolikus egyház engedélyezte, hogy három egyetem vakpróbás elemzéssel járjon utána a korának, azaz nem tudták,  a kapott vászonminták közül melyik a vizsgálandó szövetdarab. Oxford, Zürich és Arizona egyetemi laboratóriumai ugyanarra az eredményre jutottak: a lepel a középkorban, 1260 és 1300 között keletkezhetett.
- A mintát a halotti lepel széléhez szőtt anyagból metszették le, amely eredetileg nem tartozott hozzá, és így nem is lehetett azonos a vászon közepének szálszerkezetével. Azonban a valódi kérdés nem az, hogy Jézus Krisztusé volt-e vagy sem, hanem, hogy mit kezdünk vele, hat-e ránk, emlékeztet-e bennünket a Megváltóra? Ahogy az oltáron is ott van Jézus teste, a templomokban a keresztje,  ahogy az evangéliumokban olvashatjuk szavait, a lepel is azt szolgálja, hogy rá emlékezzünk szívünkben-lelkünkben.
 A lepel hiteles másolata az eredetivel megegyező méreteiben megtekinthető Székesfehérváron,  a Zsolt utcai Krisztus király templomban.
 - Szeretnénk, ha a lepel jelenléte segítené egyházközségünk tagjainak lelki épülését, és vonzaná az érdeklődőket a város távolabbi részeiből is - mondta a templom lelkipásztori munkatársa.