2009.04.26. 06:11
Négygenerációs táncos család - szeretetre szövetkeztek
Király József nagyapa talpig szalagos kalapban, hímzett lajbiban, bő gatyában, fényesre suvickolt csizmában egyensúlyoz a két karján két fiúunokájával, míg a harmadik ordítva kapaszkodna fel a mellére, mert neki is jár ott egy hely!
Nagycsalád, nemzetség, had - különbözőképpen nevezték a törzsökös családokat, amelyek együtt maradtak akkor is, ha az új nemzedék már felnőtt, s eltávolodhatott volna a famíliától. Egy-egy apa, de nem ritkán édesanya fogta-tartotta össze gyermekeit, azok családjait, az unokákat, dédunokákat, hogy közösen gyarapodjanak, sokasodjanak. Nem csupa móka-kacagás volt a kis helyen való örökös alkalmazkodás, az olykor rabiátus nemzetségfő parancsnoklata, de egymás segítése, a gyerekek nevelése, a munka eltanulása, a szokások mintául vétele észrevétlenül megtörtént, s adódott tovább. Ez a világ letűnt, de vannak még szeretetre szövetkezett famíliák!
Királyék viseletbe öltöztek a kép kedvéért. Magától értetődően
A székesfehérvári Olaj utcában szinte bibliai példaként terelődött össze a Király család apraja-nagyja a nagyapa, József hívására. A négy generáció negyedikjei, a kétéves hármasiker fiúk, Bálint, Bence és Benjámin vélhetően nem kerülik el sorsukat, amelyet elődeik jócskán kitapostak már nekik. Mert ez a család egyike a fehérvári néptáncos hagyomány megteremtőinek, ébrentartóinak! Az ikrek dédanyja, Peresztegi Nagy Istvánné Tóth Sarolta a Vízivárosban született 1928-ban, férje, a felsővárosi Peresztegi Nagy István gazdálkodó családból származott, s együtt táncoltak Sárikával az 1947-ben alapított tánccsoportban. (Ő most kórházban fekszik, hazavárják.) 1948-ban esküdtek, az Olaj utcába 1954-ben költöztek. Megszületett István fiuk, majd a lányuk, Peresztegi Nagy Sarolta. Aki társastáncolt, cukros vízzel keményített alsószoknyában, tüllruhában, tűsarkúban, s mellette népzenére bő szoknyában, csatos cipőben. Ez lett aztán az igazi szerelem, meg Király József, akivel 1972-ben házasodtak össze.
- A fehérvári néptáncmozgalmat Thurzó Gerő tánc- és illemtanár indította el - foglalja össze dióhéjban az 1947-es születésű József, alias Öcsi a táncos történetet, a famíliáéval összekapaszkodót. - Ebben járták korábban az anyósomék, s én is idecsábultam 1961-ben. A Zichy ligetnél laktunk, a nagyanyáméktól, Kauth Máriáéktól államosított magtárházban, s ott lakott Hosszú Vilmos cigányprímás. Ő hívott az Alba Regia elődjébe, s a sorsom innentől megpecsételődött.
Jóska és Saci gyermekei, Király Csaba és Király Szilvia is táncoltak, Csaba most is aktív tagja az együttesnek. Budapesti illetőségű felesége, Berzéki-Polgár Dóra is alba regiás, kifejezetten miattuk került Fehérvárra! Immár Csaba ráerősített erre.
Szilvia katona, főhadnagy, az ő gyermekei az ikerfiúk, a nagyapa feltétlen hívei és rajongói. Szilvia férje, Király Zoltán tiszteletből, neje iránti szeretetből felvette felesége vezetéknevét, így ő is király... Az Afganisztánt megjárt férfi őrmester a seregben.
- Otthon nem parancsolok - mosolyog férjére Szilvia. Las Vegasban házasodtak össze, mert különlegessé akarták tenni e napot, ami sokkal inkább sikerült, amikor megszülettek a hármas ikrek! S így együtt, kiegészülvén unokatestvérekkel, nővérekkel és fivérekkel, gyakran Pákozdon, a kisházban gyűlik össze az említett nemzetség, nagycsalád, had, kinek hogy tetszik, ami egyre ritkább a mai világban. Nem laknak együtt, ám az összetartozás nyilvánvaló, s a nagyszerű nők szerint is a nagyapa, József a szeretet kovásza. Nem mellesleg az Alba Regia senior csoportjának megalapítója feleségével! Olyanokat is magukhoz vonzottak, akik ifjan nem is táncoltak! De velük most mégis.