Napjaink réme: munkanélküliség

Ez derült ki a Szonda Ipsos száz ember válaszait feldolgozó villámkutatásából, amely azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, megszerzett javaikat.
A felmérés eredményeit hétfőn juttatták el az MTI-hez. A kutatók a fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték, s a mintában közepes szintű "bevallott" szorongás volt jellemző: a megkérdezettek válaszai alapján ennek mértéke 3,9.
A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelentheti a megkérdezettek számára (25 százalék), vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt (20 százalék). 
Szintén jelentős szorongáskeltő tényező a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot - ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét (20 százalék). A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, ami hatással lehet a fogyasztói viselkedésre (10 százalék). A betegségektől az emberek 4,8 százaléka tart.
A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje: tudatosabb, körültekintőbb magatartás a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktatók elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés) 17 százalék, vagyon őrzése és értékálló dolgokba való befektetés (ingatlan, alacsony de biztos kamatozás) 14 százalék, több lábon állás, második munkahely 12,5 százalék, spórolás (energiával és a szórakozásra szánt összegekkel) 10 százalék, hitelfelvétel elkerülése 9,3 százalék, banki megtakarítások 7,8 százalék.
A kutatók szerint ezek az adatok azt mutatják: a megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motivációval rendelkeznek, hogy megküzdjenek a gazdasági helyzetük fenyegetettsége miatti félelmeikkel, vagyis a szorongás rávezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek.
Csupán a megkérdezettek 3 százaléka látta kilátástalannak a helyzetet, amelyre ő maga nem tud hatást gyakorolni. Érdekes eredmény, hogy a felsorolt lehetőségek mind a személy által kivitelezhetőek, vagyis a válaszadók nem külső segítségre számítanak, hanem saját maguk óvják meg gazdasági helyzetüket, megszerzett vagyonukat.
A kutatás olyan tendenciát sugall, hogy a fogyasztói magatartás területén nemcsak tudatosabb viselkedés várható, hanem vélhetően a banki szolgáltatások iránti igények átrendeződése is. Egyfajta averzió mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy része számára.

MTI