Nagyivó tinik - két feles, és teljes a sötétség

- Már berúgva jöttek be hozzánk egy koncertre - emlékszik vissza a pár hetes esetre a kávézót üzemeltető Stadler Attila. - Kiküldtük őt a barátjával levegőzni, de visszaszállingóztak, majd a pinceszínpad mellől már egy idősebb hölgy hozta fel a lányt: kommunikációra képtelenül, fennakadt szemekkel. Sokat hányt, azonnal hívtuk a mentőket. Hasonló esetünk nyitás óta nem volt, számomra mégis három dolog volt megdöbbentő. A lány barátai egy perc alatt eltűntek, magára hagyva őt. A kislány apja bejött számonkérni, majd tőlünk tudta meg, hogy a kitűnő tanuló, jól szituált gyereke rendszeresen iszik. A harmadik, hogy a kiérkező mentősök, értesülve a lány életkoráról, meg sem lepődtek. Hétvégenként fiatalabbakat is be kell vinniük...

Mátóné Szabó Csilla a doktori fokozatát annak a kutatásnak az alapján készíti, amelyet a székesfehérvári középiskolások között végeztek, illetve végeznek négyévenként. Ezek a helyi intézmények ugyanis résztvevői annak az európai vizsgálatnak, amely a 14-16 évesek alkohol- és drogfogyasztását vizsgálja éveken át. A fehérvári kérdőíves felmérés egyik tanulsága, hogy az érintett korosztályból jóval többen fejezik be úgy a középiskolát, hogy isznak, mint ahányan az iskolába bekerüléskor teszik.
- A kutatások szerint 11-13 évesen próbálják ki először az alkoholt, s nem is mindig jellemzően a kortárs csoport invitálására - magyarázza Mátóné Csilla, aki a Kodolányi János Főiskola szabadegyetemi sorozatában november 17-én 18.30-tól tart előadást a fehérvári középiskolákban gyűjtött tapasztalataikról, a serdülőkori alkoholfogyasztásról. - Két okot lehet megjelölni: az italozást a felnőttség szimbólumának tartják, de a mai fiatalok legtöbbje jóval később tartozhat csak a felnőttek közé, hiszen sokáig tanul, otthon él. A másik ok a kortárs csoport húzóereje, hatása. A tinédzserek számára saját kortársaik számítanak referenciának, ám jóval többet gondolnak róluk, mint magukról. Ha a barátjuk azt meséli, mennyire berúgott, azt hiszik, ehhez literszámra kellett a szesz, tehát ők maguk is ehhez igazítják a maguk mennyiségét. Ugyanakkor kettős a társadalmi attitűd is: bár az alkoholistát elítéljük, az a tizenéves által is elfogadható, ha az apa néha felönt a garatra, sokat dolgozik, ennyi jár neki...

A tinikre ma a nagyivás jellemző. Hét végére, péntek-szombat éjszakára koncentrálódik, de akkor nagyon: 5-6 ital a minimum. Ám amíg a fiúk inkább megmaradnak a sörnél, a tinilányok inkább a tömény szeszekből válogatnak. Igaz, néha megfordul a szél. A legutóbbi, 2007-es vizsgálat már azt mutatta ki, a 10. évfolyamosoknál népszerűbb lett a bor  a töménynél. Ettől függetlenül a korábbi évekhez képest mindenfajta szesz fogyasztását illetően növekedtek a számok.
- Hét közben ezeken a fiatalokon nagy a nyomás, sok elvárásnak kell megfelelniük. Hogy levezetésképpen ne az alkohol kipróbálásáig jussanak el, ezt elvárni ma már lehetetlen, a cél ma inkább az, hogy a próbaidőszak minél későbbre tolódjon ki - mondja a szakember, hozzátéve: a másik cél a kulturált alkoholfogyasztás elérése lenne. Ma már nem ritka, hogy osztálykirándulásokat borospincékbe, borvidékekre szerveznek  bár ne feledjük: a törvény 18 éves kor alatt tiltja az alkoholfogyasztást, az iskolai programokon is! A pedagógusok egy része ezért inkább nem szeg törvényt, másik részük azt mondja: inkább ő maga magyarázza el a borkóstolás, -fogyasztás kulturált élvezetét, ellenőrzött körülmények között, s a kontroll plusz információ talán működni fog. A másik oldal: egyes helyi középiskolákban a diákok félliteres ásványvizes üvegben viszik be az italt, vagy szünetben kimennek a sarki kisboltba. Egyébként maguk a diákok számoltak be róla, hogy ezekben a kereskedelmi egységekben igen ritkán szólították fel őket, igazolják életkorukat. Ma a szakiskolák tanulói élnek a leginkább az alkohollal, s legkevésbé a gimnáziumba járók.

A szülők szerepe kihagyhatatlan, állítják a szakemberek.  A kutatásban erre vonatkozó kérdés is szerepelt, s a válaszokból leszűrhető: ha a szülő tiltja, elítéli az alkoholfogyasztást, akkor nagyobb az esélye, hogy a gyermeke is később fogja kipróbálni. Természetesen erre garancia nincs; mindenesetre szülőként arra hivatkozni,  valaki nem veszi észre, hogy a gyereke részegen érkezett haza a diszkóból, vagy hogy hét végén reggel rendszeresen teás vodkától bűzlik, már legalábbis elfogadhatatlan.
Pedagógusok a megmondhatói, az otthoni delírium tremensben töltött hétvége után hétfőn mit lehet kezdeni a diákokkal. Az egyik iskolában maguk a tanárok kérték, maradjon a kávéautomata, akármennyit is isznak belőle a tanulók. Különben végigaludnák a délelőtti órákat.

Két feles, aztán black out

Drunkorexiának nevezik és már Magyarországon sem ismeretlen ez a tengerentúlon kifejezetten ismert fogalom. Igazi szenvedélybetegség.
A drunkorexia az Egyesült Államokban széles körben elterjedt módszer a fogyókúrázóknál, ám egyre többen alkalmazzák Angliában is. Hátterében a többi között az a fiatal nőkre, tinilányokra nehezedő nyomás áll, amely elvárja, hogy adott alkalmakkor igyanak, ám ugyanakkor maradjanak vonzók, karcsúak. A szenvedélybetegségnek nyugodtan nevezhető módszer lényege, hogy a szilárd ételeket szinte teljesen mellőzik, a szükséges kalóriamennyiséget alkohollal juttatják be a szervezetükbe. Az új táplálkozási zavarról Fehérváron nemrég Tari Annamária pszichiáter beszélt diákoknak, akiket a tinédzserkor táplálkozási zavarairól szóló előadásra invitáltak.
-  A drunkorexia egészen fiatal lányokat érint, 14-15 éves korban kezdődik, és igazi szenvedélybetegség! - hangsúlyozta Tari Annamária. - Ezek a lányok nagyon soványak és még az anorexiás társaiknál is kevesebb táplálékot vesznek magukhoz szilárdan, vagy éppen semmit. Ha mégis valamit, akkor az utána/mellette megivott rengeteg szesz még azt a minimálisat is kihozza belőle. De leginkább csak az alkohol van bennük egész nap, étel pedig semmi. Az üres gyomorba érkező két feles aztán tökéletes black out állapotot idéz elő náluk, hamar bekövetkezik a teljes eszméletvesztés. Ezek a fiatalok hevernek az utcán, a diszkókban, s ebben az állapotban válnak erőszak, visszaélések áldozataivá. Mint minden, kamaszkorban induló étkezési zavarnál, itt is áll, hogy felnőttkorában már sokkal nehezebben kezelhető ki a páciens.runkorexiának nevezik és már Magyarországon sem ismeretlen ez a tengerentúlon kifejezetten ismert fogalom. Igazi szenvedélybetegség.