Munkajog: felszámolnák az abszurd helyzeteket

- Gyakorló jogászként, munkaügyi szakértőként dolgozom, napi rendszerességgel találkozom munkavállalókkal, képviselek kis- és középvállalkozókat is: ezek főként magyar cégek,  melyek szeretnének valamilyen módon talpon maradni. De multinacionális cégek is vannak ügyfeleim között  - mutatkozott be  Ocsenás Zoltán ügyvéd.
Nem vitatta  azon vélemények jogosságát, amelyek a tervezett jogszabály munkavállalókat érintő rendelkezéseit sérelmezik,  ám úgy gondolja: nem eléggé látszik a mérleg másik serpenyője.  Ismertetett néhány jogesetet véleményének alátámasztására.
-  Beszéljünk  a várandós kismamákkal kapcsolatos jogi helyzetről! A Legfelsőbb Bíróság  joggyakorlata rendkívül szigorú a kismamák védelmében.  Addig elmentek, hogy ez a védelem már akkor  érvényes, ha még maga a kismama  sem tudja, hogy ő leendő anya. Ez abszurd helyzet: sem a munkáltató nem tudja ezt, sem pedig a leendő  anya, de a felmondás megtörténik  valamilyen ok miatt.  Mivel utóbb kiderül, ő a felmondáskor már gyermeket várt, megtámadhatja a felmondást, a munkáltatónak pedig rendkívül kemény következményekkel  kell számolnia. 
 Az új törvény megszünteti a felmondási tilalom jogintézményét  és ehelyett a felmondás már a védelmi időszakban is közölhető, de a felmondási idő csak a védelmi időszak lejártát követően kezdődik, vagyis a védelmi időszakban közölt rendes felmondás már nem lesz jogellenes. Ocsenás Zoltán saját gyakorlatából említ egy esetet.
 - Vegyünk egy példát. A kismama kisboltban dolgozott, elment gyesre, a helyére  felvettek egy másik dolgozót. A  kismama telefonál a munkáltatónak, hogy ő másnaptól a gyes mellett szeretne dolgozni. Ez azt jelenti, hogy ha ő szól, attól kezdve a munkáltatónak valamit tennie kell. Ha  a kismama helyére felvett már valakit, akkor a kismamának munkabért kell fizetnie annak ellenére, hogy nem tud neki munkát adni. Ha azonban azt küldi el, akit felvett a helyére, akkor amiatt bonyolódik munkaügyi perbe. Aztán ha a kismama mégis azt mondja, nem bírja a munkát, ő inkább visszamenne gyesre... Képzeljük el akkor a munkáltatót.
 Ez sürgős változtatást igényel, ezért ebben a körben még az új Munka Törvénykönyve elfogadása előtt várható módosulás, amely 30-60 napos felkészülési határidőt  biztosít a munkáltatónak.
 
Eddig, ha a munkáltató elveszített egy munkaügyi pert, ki kellett fizetnie az ítélet jogerőssé válásáig kiesett bért, továbbá a bíróság mérlegelésére bízva 2-12 havi keresetet. Ha három évig tartott a per, akkor 3 évre eső elmaradt kereset terhelte a munkáltatót, abban az esetben is, ha a felmondásnak csak formai hibája volt.  Az új Munka Törvénykönyve szerint a teljes megtérítendő összeg legfeljebb 18 havi bért jelentene. Vidéken egy munkaügyi per néha hat  hónap alatt, de a fővárosban például van, hogy négy  év alatt fejeződik be. 
 - Egy másik eset: képzeljük el, hogy  munkáltató vagyok, nem multinacionális cég, hanem mondjuk közülünk valaki, aki nyit egy kis boltot, s felvesz két dolgozót. Valamilyen ok miatt mérgemben felmondok a beosztottnak,  mert rosszul tette a dolgát. A szigorú rendelkezések miatt számos hibát elkövethetek, például nem írom le a felmondást, csak szóban közlöm a megszüntetés tényét. Indítanak ellenem egy pert, és  több millió forintot fizethetek, amely a vállalkozás végét jelenti. Mert ezt  a pénzt ugyanúgy ki kell fizetnie egy mikro-vállalkozásnak, mint a multinak, a jogszabály ugyanis nem tesz különbséget.
 Miért nem? A szakember emlékeztet arra: korábban volt olyan szabály, amely például  a munkáltatói kártérítés körében mást írt elő a tíz főnél többet, és mást a kevesebbet foglalkoztató munkáltatók esetében, de ezt néhány esztendeje  eltörölték azzal, hogy  mindenki azonos feltételekkel vállalkozhat.
 Jó megoldást alkalmaz az új törvény, mert megállapít egy plafont, hogy a munkáltató ne menjen tönkre azért, mert a  per több évig húzódik  - mondja az ügyvéd.  (Az írást további jogesetek ismertetésével rövidesen folytatjuk.)