Milliós bírságok! Új teher a fuvarozók nyakán

Az utóbbi hetekben több fuvarozó is a kamaránál kért segítséget azt követően, hogy a környezetvédelmi felügyelőség milliós bírságot szabott ki, mondván: az építési törmelék szállításához környezetvédelmi hatósági engedélyre lenne szükségük. A kamara, amely következetesen küzd a bürokrácia, a fölösleges és gyakran ellentmondásos túlszabályozás ellen, ezt követően megkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, és egyeztetést javasolt.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A pórul járt fuvarozók szinte mindegyike valamelyik nagyobb építkezésen dolgozott, s a megrendelő által felrakott építési törmeléket vagy kitermelt útalapot szállította a hivatalos, engedéllyel rendelkező lerakókra. A vállalkozók, akik mind egy másik cégnél végzett vizsgálat során kerültek a felügyelők látókörébe, milliós bírságokat kaptak, de van, akinél e tétel a tízmilliós nagyságrendet is eléri. Egy ekkora összeg kifizethetetlen, a vállalkozás és a mögötte álló család egzisztenciáját is megrendíti - mondták a lapunknak nyilatkozó fuvarosok. Többen közülük megpróbáltak a dolog végére járni. Temesvári Gyula, Kőrösi János és társaik ma már tudják, ahhoz, hogy közúton szállítsanak ilyesmit, milyen engedélyre lenne szükségük, de igazságtalannak tartják. A rendelet által előírt képzések és engedélyek százezrekbe, és rengeteg utánajárásba kerülnek, s így is csak adott helyre lehet lerakni a rakományt.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

Az építési-bontási tevékenységre vonatkozó előírásokat az ezzel foglalkozó vállalkozások számára nem csupán az építésügyi jogszabályok határozzák meg. Az építési tevékenységből kikerülő hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal a vállalkozók többnyire nincsenek tisztában. A jogszabály alapján az építési-bontási tevékenység során keletkező, az építkezés folyamatában, az építés helyszínén a felelős műszaki vezető megítélése alapján nem újrahasznosítható anyag hulladéknak minősül - szögezte le Csehóné dr. Szilasi Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A hulladék kezelése, ide értve annak szállítását, begyűjtését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását, kizárólag környezetvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető. Az építkezés folyamatában szereplő vállalkozó (legyen az kivitelező, alvállalkozó, szállító) tevékenységét a hulladékgazdálkodási törvény által meghatározott kategóriáknak kell megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az építési-bontási hulladék fuvarozását végző vállalkozó hulladékkezelési engedélyhez kötött hulladékszállítási tevékenységet végez, az építési-bontási hulladékot a területére befogadó, hulladékkezelési engedélyhez kötött tevékenységet végez. A helyszíni ellenőrzésen megkezdett bizonyíték gyűjtése után a felügyelőség fölgöngyölíti azt a láncolatot, amely a hulladék befogadóján, szállítóján keresztül elvezet magához az építtetőhöz, az építkezés felelős kivitelezőjéhez. Tévedés tehát azt hinni, hogy a felügyelőség kizárólag a láncolat végén álló (kisvállalkozó) szállító felelősségét vizsgálja - fogalmazott az igazgató. A hivatalból folytatott eljárásban a láncolatban részt vevő minden szereplő felelőssége az általa végzett tevékenység alapján kerül elbírálásra.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.

A témára vonatkozó joganyag a jogellenesség megállapítása esetén kiszabandó bírság tekintetében valóban igen szigorú szabályokat tartalmaz, ám a felügyelőségnek igen szűkkörű mérlegelési lehetőséget hagy. A bírság összegét alapvetően a jogellenesen kezelt hulladék mennyisége határozza meg. A jóhiszeműség a szándékosság vagy gondatlanság kérdése nem figyelembe vehető szempont, ami azt jelenti, hogy a kiszabandó bírságok összege leggyakrabban az 1 millió forint feletti tartományba esik.