Megéri? Tízszer annyi ránc a dohányosok arcán, mint a nemdohányzókén!

Arthur P. Mulliney, Massachusetts állam kormányzója még 1971-ben indítványozta: a dohányosok egy napig ne gyújtsanak rá, aznapi  cigarettájuk  árát ajánlják fel egy iskolának.  Az akció sikeresnek bizonyult, '76-ban  az adatok szerint  már egymillió dohányos egy napig nem mérgezte magát. Az Egészségügyi Világszervezet végül  november harmadik csütörtökét Füstmentes világnapnak nyilvánította, így született a Smokeout Day. Nem biztos, hogy valaha  is kiderül, egy igazi dohányosnak sikerül-e kibírnia az egynapos  cigaretta nélküli létet. A szent elhatározás nem mindig elegendő, kell hozzá az akarat. A nem dohányzók örülnének  egy napnak is, bár az utóbbi évek rendeletei   megváltoztatták a közösségi dohányzás lehetőségeit.

A harc  örök, mindig is voltak és lesznek dohányosok és olyanok is, akik  kézzel-lábbal tiltakoznak a dohányfüst, a káros szenvedély ellen, amely a kutatások szerint rosszabb hatással van a passzív dohányosokra, mint az  aktív művelőkre.  A füstmentesség ötlete egy iskola támogatása   érdekében fogalmazódott meg az amerikai kormányzó fejében, felhívása nem múlt el hatástalanul, olyannyira, hogy az Egészségügyi Világszervezet november hó harmadik csütörtökét  Füstmentes világnappá nyilvánította. Székesfehérvár közgyűlése 2007-ben döntött arról, hogy a játszóterek környékén megtiltja és bünteti a dohányzást. A rendelet a következő  év januárjában lépett életbe, de arról nincs tudomásunk, hogy büntetést szabtak-e ki már a renitensekre.  Nemzetközi példák már régebben is születtek, hiszen Londonban, Bécsben, Dániában  már korábban is tiltották a  hasonló helyeken a füstölést, védelmet nyújtva ezzel a gyermekeknek. A példamutatás is benne rejlik a rendeletek megalkotásában, legalább akkor, amikor a gyermekeinkkel játszunk, vagy csak azért ücsörgünk a játszótéren, hogy óvjuk őket, ne füstölögjünk. 

-  A mindennapi életben rengeteg  káros hatás éri szerveztünket, bőrünket - Erdei-Ördög Edit kozmetikus tapasztalja ezt a hölgyeknél.  A bőr tekintetében azonban nincs különbség férfi és nő közt, mindkét nem szervezete, bőre reagál a külső hatásokra, így a szmogra, a mindennapi szennyeződésekre, a cigarettafüstre.  Egy kutatás révén 1971-ben  hozták nyilvánosságra ezt az adatot: a  dohányosok  arcán tízszer annyi ránc  képződik, mint azokén, akik nem  cigarettáznak.  A szakemberek szerint a dohányosoknál  kétszeresére nőhet az esélye annak is, hogy rákos elváltozás keletkezhet a bőrön.  A legjobb nyilván az lenne, ha a dohányos leszokna a  szenvedélyéről,  de ezt nem mindenki tudja megvalósítani. Ha sokat vagyunk az utcán, a por, a szennyeződések ellen is védekezni kellene, ebben használhatók olyan készítmények, amelyek védenek, helyreállítják a károsodott bőrt. A dohányosok akkor tehetnek jót  magukkal, ha vitaminokkal,  táplálkozással erősítik szervezetüket.

- A neten van egy honlap,  ahol kiszámoltam,  mitől mentettem meg magam az elmúlt évek alatt  - ugyanis leszoktam -, mennyi pénzt tehettem volna félre, ha  malacperselybe gyűjtöm -  a férfi megőrzi inkognitóját,  a betáplált adatai  tanulságosak, megosztja velünk. 
- Letettem a cigit 1995. november 17-én este nyolckor  - elhatározás, akaraterő -, addig elszívtam naponta körülbelül 40 szálat. A netkalkulátor kidobta, hogy  azóta 14 év, 11 hónap, 29 nap, 18 óra és    36 perc telt el. A leszokás óta nem szívtam el  219 ezer 80 darab "koporsószöget", megspórtoltam - csak tudnám, hova tettem?  - négymillió 929 ezer 300 forintot, mivel a doboz cigim ára úgy 450 forint  körül járt akkoriban.
A férfi azt is megtudta, hogy az évek alatt nem füstölt el 219,08 kilogramm dohányt, ezáltal nem szívódott fel a szervezetében  438,16 gramm nikotin, nem mérgezte magát 1,31448 kilogramm kátránnyal, valamint 1,0954 kilogramm szénmonoxiddal.   Egyelőre más, járulékos költségeiről nem tud és reméli nem is  kell szembesülnie velük.  A füstölésre  költött pénz mellett ugyanis  nem kimutatott kiadás a későbbi ráfordítás, amikor már a dohányosok többségének orvoshoz kell járnia. A cigarettában lévő káros anyagok megteszik hatásukat, de ha valaki időben  szabadul  szenvedélyétől, hamarosan észrevehető   változásokat tapasztalhat.
A leszokott dohányosnál hamarosan elmúlik a reggeli fojtogató és napközbeni fuldokló   köhögés,  jobb lesz a fizikai tejesítménye,  a bőre lassabban öregszik, a fogainak sárgás elszíneződése is megszűnik.  A megfázásos betegségek  elkerülhetik, csökken a náthára való hajlama, megszabadul a bűztől, ami az embert és a ruháját  körbelengi.

Néhány éves adatok szerint itthon évente körülbelül  huszonháromezer 35 év feletti állampolgár hal meg dohányzás következtében. A GKI kutatási adata, hogy majd minden harmadik 35 év feletti férfi  is a dohányzás áldozata. Az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány  kimutatta:  egy évben 3500 embert vesztünk el passzív dohányzás miatt. Évente több milliárd forint folyik  el a magyar gazdaságból  a miatta kialakult betegségek, a munkából kiesés következtében, és akkor még a gyógyítás  több száz milliárdot igénylő  költségeiről nem is beszéltünk. 
A felmérések szerint a férfiak közt több a dohányos,  mint a nők közt. A baj az,  hogy a felnőttek  példáit látva  és  egymást is bűnre csábítva  a fiatalok körében is egyre többen dohányoznak.  Az a bizonyos tojáshéj még a fenekükön, de már fújják, mint a török, szoktuk mondani. A középfokú intézmények környékén   rendszeresek az órák előtti cigis szeánszok. (Jó, ha csak cigiről és nem egyéb anyagról szól  a történet.)  A tanárok itt már  semmit se tehetnek, hisz a szülők érvei -  ha vannak egyáltalán -, hatástalanok. A füstmentes napra  sem biztos, hogy felkapják a fejüket a dohányosok. Egyszer  közös erővel ki kellene  próbálni, mennyi pénzt lehetne összerakni egy nap alatt mondjuk egy iskolának, egy játszótér  építéséhez, valamely öregek otthonában élők megajándékozására? Érdekes kísérlet lenne, és nem is fontos utána semmilyen világnapot elnevezni, megtartani, csak kis, helyi közösségekben egy doboz cigi árát áldozni valamilyen  nemesebb cél érdekében. Akár otthon is mehet a malacperselybe a forint, összejöhet egy-két millió!

Feszültségoldó kabin

A dohányzásra kijelölt helyeket manapság már kezdik megszokni a bagósok, bár nem mindenki veszi örömmel, hogy nem gyújthat rá munka közben, vagy amikor az íróasztalánál, az ügyfélfogadás közben, azaz munkavégzés közben nem parázslik cigaretta a szájában, a kezében. Aki soha életében nem dohányzott, nem képes átérezni a hiányt, viszont, aki dohányzik,  nem feltétlen érti meg,  miért is irritálja szenvedélymentes embertársát a dohányfüst. A feszültségoldó kabinnak titulált szerkezet révén még az irodán belül is hódolhat szenvedélyének a dohányos. A legtöbb családnál a kabint helyettesíti az erkély, az udvar, a kert, ott nem zavar senkit a dohányfüst, bár már hallottunk perről, aminek a tárgya az  erkélyről felfelé szálló füst volt.