Meddig megy a tojás ára? Fogy, még ha drága is

Közeleg a húsvét, így bár drága a tojás, mégis fogy. Az ünnepi asztalról nem maradhat le a piros tojás, s a főtt sonka mellől sem hiányozhat a főtt tojás. Bódizs Tamás, az Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. elnöke hangsúlyozta, reális ára 40-45 forint lenne a tojásnak, ez már a termelők talpon maradását sem veszélyeztetné. A drasztikus emelkedésnek egyébként több összetevője is van, ennek csak egyike az uniós szigorítás, amely miatt Európa egészében tojáshiány alakult ki. De az áfa, az energia- és az üzemanyag árak növekedésének következménye  is a drágítás.

A fehérvári piacon járva látszik a húsvéti készülődés: sok standon állnak halomban a tojások, de sokkal nem juthatunk olcsóbban hozzá, mint ha multinál vásárolnánk. A kistermelők mégis panaszkodnak.
- Sajnos így sem minden esetben tudjuk fedezni a napi bevétellel az ideutazás költségét: én például Polgárdiból hozom a saját tyúkjaim tojását, és bizony nem mindig pozitív a napi mérleg. Más kistermelők sincsenek könnyebb helyzetben - véli Simon Katalin, aki abban látná a megoldást, ha a multinacionális cégek hazai kistermelőktől vásárolnának. 
- Az emberek hajlamosak nagyáruházban megvenni a tojást is: nemcsak azért, mert mindent egyszerre a kosárba pakolhatnak, és nem kell boltról boltra járniuk, hanem azért is, mert hitelkártyával fizethetnek. Itt a piacon pedig ez nem lehetséges. Ha a kistermelői tojás kerülne a multik polcaira, mindkét fél elégedett lehetne.

Bódizs Tamás, az Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. elnöke szerint bár az őstermelők is jelen vannak a piacon, s áraikkal követik a trendeket, a manufakturális rendszer nem tudja ellátni a hazai igényeket. Mégis jó, hogy jelen vannak.
- Nagyobb gondot okoz, hogy a hazai mellett külföldi tojást is leemelhetünk a boltok polcairól. Mert míg a hazai termelőket ellenőrzik a hatóságok, szigorú feltételeknek kell megfelelnünk, addig a külföldről érkezett tojás minőségét csak otthon tapasztalhatjuk meg. Sok panasz érkezett az apró, törött, rossz minőségű, de olcsó tojás miatt - mondja Bódizs Tamás. A szakember megjegyezte, a jelenlegi áremelkedés több okból következett be. Részint tojáshiány alakult ki Európában az új ketreces tartás során bevezetett állatjóléti elemek miatt. Amit a gazdaságoknak, gazdálkodóknak tavaly év végéig kellett megvalósítaniuk.  A korábbi időszak ketreceit akkor is ki kellett cserélni, ha azok még nem avultak el. Ez plusz költségekkel járt, ráadásul a régi ketrecben tartott madarak tojásait nem lehetett eladni. 

-  Az újítás többletkiadással járt, ami miatt a 20 forintos ár megtartása lehetetlen, még több tojástermelő ment volna tönkre. Továbbá a 27 százalékos áfatartalom (szemben a környező országokban tapasztalt tojásra kivetett 5-7 százalékos áfával), az energiaárak, a tartástechnológia, a szállítási költségek és a munkabér után fizetendő közterhek is szerepet játszottak az áremelkedésben, ahogyan a takarmány is. Hisz a búza és kukorica mellett szóját is adunk a madaraknak, utóbbi pedig a tengerentúlról, Brazíliából érkezik. Az önköltség így minimum 22 forintra tehető. Ha pedig a tojásárakat befagyasztják, végképp tönkremennek a termelők - fogalmaz Bódizs Tamás. Aki megjegyezte, a magyar tojás minősége kifogástalan, amit nem csak a tartástechnológia, de a gyakori ellenőrzés is garantál. Hozzátette, a 40-45 forint lenne az a reális ár, amin a boltokban kínált termék elfogadható lenne a termelőknek, kereskedőknek, s a vásárlóknak is. 
- Külföldre egyébként nem kerül a magyar tojásból, bár ide érkezik import áru. Ugyanakkor a tojásvertikum (őstermelők és tojástermelők) elegendő árualapot szolgál ahhoz, hogy kiszolgálja a magyar vevőket.