Luxus a szőlő hiánya, luxus lenne termelni is

A királyi város, Székesfehérvár napjainkban nem nevezhető a királyi borok szülővárosának. Annak ellenére, hogy vannak kiváló borkészítők, szakértők nem is kevesen. Egyikükkel, Pánczél Józseffel tartottunk "történelemórát".

Silye Sándor

Gazdag emlékei vannak a fehérvári boroknak! Már az Árpád-korról vannak jelei annak, hogy Fehérváron és környékén gazdag jelene volt a múlt időben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Nem csupán a Budai, hanem a déli oldalon, az Őrhalmi szőlők helyén. Az "aranykor" a török időkben volt, erről a korról már írásos emlékek is vannak.

- Milyen borok voltak jellemzőek arra a korra?

- A 19. század mádodik fele jelenti a választóvonalat, akkor a filoxérajárvány kipusztította az itteni szőlőket. Azt követően amerikai, francia fajták kerültek termesztésre, mert újra telepítették szinte a teljes területet. Az, hogy előtte milyen szőlő és bor volt, nincs különösebb ismeretünk, de tény: az említett filoxérajárvány után minőségi változás következett be.

- Mi volt domináns ezután? A fehér, vagy a kékszőlő?

- Az egész megyére és Fehérvárra is a fehér szőlő volt a jellemző. Volt kékszőlő is, de lényegesen kisebb mértékben. Utóbbiból a direkt termő fajták voltak a népszerűek, elsősorban az othello, amelyeket már nem szabad szaporítani, sem pedig telepíteni.

- Székesfehérváron az éghajlat, a talaj mennyire kedvez(ett) a minőségi borok készítésére?

- Talaj és ökológia szempontjából kiváló termőhelyként tartották nyílván a megyeszékhelyt, sőt, Magyarország egyik legjobb termőhelye volt a török időkben. Ezt támasztja alá a püspöki szőlők megléte, nem kis területen. A város adottságai - különösen a mostani Öreghegyen - kiemelkedőek voltak.

- Ma alig van területe a szőlőnek Fehérváron...

- Napjainkban jórészt családi kiskertekben található szőlő. Pedig a XX. század elején itt még hegyközségi rendszer működött, komoly szabályokkal. Ilyen volt, hogy a közelgő Szent György napján tilos volt a szőlőben uzsonnázni, mert a rövid nappalok miatt ilyenkor dolgozni kellett...

- Mekkora luxus, hogy veszni hagyták a kiváló adottságokat?

- A város kinőtte a korábbi területeit, a szőlő a terjeszkedés áldozata volt. Ma ilyen telekáron a szőlészet lenne az igazi luxus...

- De szerencsére vannak jó borászok, lásd Hegedüs György, Renner László, Pénczél József, stb., stb.

- Igen, de a szőlőterületek már nem itt vannak. Pedig csak Öreghegyen hajdan 1100 pince volt, 500 hektár szőlővel! Tudomásul kell venni, Székesfehérvár már nem borvidék. A Velencei-tó az Etyek-budai, Zámolytól lévő terület a móri borvidékhez tartozik. Marad a szőlő felvásárlása, illetve az említett környéken a történelmi borvidéken a szőlő telepítése, vagy vásárlása. De a 20 kilométeres táv az tulajdonképpen nem távolság.