Kiss Tibor, a Quimby frontembere: nagyapám a mennybe ment!

A mezőfalviak kedd óta a Kiss Kálmánról elnevezett művelődési házba járhatnak művelődni.

Ne kutassák, hogy melyik korszak nagy költője, festője avagy kultúrpolitikusa volt a névadó! A falu és annak környéke ismerheti csak pedig megérdemelné a nagyobb ismertséget.

Kiss Kálmán... Hol is kezdjem... A falu iskolájának igazgatója volt. Amellett régi-régi tanítója, nem csak a diákságnak, de a felnőtteknek is. 1925-től szolgált Mezőfalván-  majdnem azt írtam, hogy 1966-os nyugdíjba vonulásáig, de inkább: 1983-as haláláig.

Emellett zavarbaejtően sokoldalú ember, aki festett, verseket írt, zenét szerzett, mi több, egy nótájával elnyerte az ezüstkoszorús nótaszerző címet is a II. világháború előtt.

Ráadásul vérbő, színes egyéniségként maradt meg a falubeliek emlékezetében, aki szerette a társaságot, a bort, a nótát: nemegyszer előfordult, hogy a bezárt  ivóból hazafelé tartó társaság megzörgette az igazgató úr ablakát  aki örömmel csavarta fel a szőnyeget a nagyszobában, küldte szendvicseket csinálni hosszantűrő feleségét, majd akár délig folytatódott a mulatság Kiss Kálmánnál. Aki  mellesleg a  helység értelmiségének nem csak szíves vendéglátója, hanem szervezője, lelkesítője is volt egyben.

Mint iskolaigazgató alighanem páratlan bravúrt mondhatott a magáénak. Az ötvenes években három apácatanárt is szerződtetett Mezőfalva iskolájába, mondván: a falu megérdemli, hogy kiváló pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Figyelem! Az igazgató úr, aki 1945-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (hogy aztán három év múlva, a Rákosi-féle pártegyesítéskor a Magyar Dolgozók Pártjában találja magát), akkor éppen a járási pártbizottság káderese volt. Ám semmiféle más szempont nem vezette, mint a három apáca kétségbevonhatatlan szakértelme!

Aminek következtében hamarosan megtelt a környék, így Dunaújváros is, mezőfalvi származású értelmiségiekkel, lévén, hogy az ottani gyerekek tudása minden középiskolában, sőt, a főiskolákon és egyetemeken megkérdőjelezhetetlennek bizonyult.

Ugyanakkor az igazgató a falu nagy részének példaképe lett. Feleségével és két fiával szolgálati lakásban élt   amely ház egy, a kitelepítésekkor megüresedett sváb porta volt, a Lang-család élt benne egykor. Felajánlották az igazgatónak, hogy fölöttébb kedvezményes áron megvásárolhatja a Petőfi utca 9. szám alatt,  szép, nagy, hatszáz négyszögöles kertben álló házat. A kitelepítés éveiben rendkívül ritka választ adott ekkor az iskola első embere a meglepett tanácsi hivatalnokoknak:

- Nem veszem meg! Ezt a házat ti nem adhatjátok el, mert nem a tiétek! Ha megvenném, nem tudnék a tükörbe nézni, de különösen nem tudnék egy Lang-leszármazott szemébe nézni!

Most már talán értik, miért őrzi máig a falu emlékezete ezt az embert. S miért ajánlották őt elsöprő többséggel a művelődési ház névadójaként, amikor a helyi vezetés (remek ötlettel!) nem egy országosan ismert és sok intézmény homlokzatán viszontlátható nevet, hanem egy helyi személyiséget keresett a névtáblára.

Kiss Kálmán aztán személyiség volt a javából kiválasztása névadóként igazi telitalálat!

A párját ritkító életút is megér néhány mondatot. A Vas megyei Hosszúperesztegen, osztrák-magyar kereskedelmi tengerésztiszt nagy családjában született 1904-ben. Négy testvére közül a legidősebb, Ernő Herczegfalván, azaz a későbbi Mezőfalván dolgozott jegyzőként: a Pápán végzett tanító, az egri tanárképzőn diplomázott későbbi magyar-történelem szakos tanár miatta került a mezőföldi faluba, egy évi csipkereki tanítóskodás után. S ittragadt, azután is, hogy  1936-ban megismerkedett egy ugyancsak pápai végzettségű tanítónővel, Lichneckert Rózsával, akivel hosszú, boldog házasságot éltek meg. Pedagógus lett két fiukból is: Kálmán, a dunaújvárosi Bánki középiskola legendás magyartanára, és Attila, aki a szintén újvárosi Hild szakiskolában lett jóemlékezetű tanár: ma már mindketten nyugdíjasok.

Az ő gyerekeik közt is akad pedagógus: Kálmán elsőszülött fia, Endre, aki sokévi zenélés után választotta ezt a kevésbé színes, de annál hálásabb pályát.

Igen: a zene... Mondják, hogy az új mezőfalvi művelődési ház névadójának valóságos reinkarnációja Kálmán másik fia, Tibor, Kisstibi, a Quimby együttes énekese, dalszövegírója, mellette figyelemreméltó festő, igazán színes egyéniségű ember  aki külsejében is megdöbbentő módon hasonlít nagyapjára. Ott volt ő is a művelődési ház keresztelőjén, miként az érthetően meghatódott összes élő rokon és leszármazott.  Kisstibi írta fel internetes honlapjára: nagyapám a mennybe ment!

Oda, biz: megérdemelten!