Hogyan éljük túl a válságot? Tippek a mindennapi spóroláshoz!

Gazdasági válság idején erényt kovácsolhatunk a szükségből, midőn régi praktikákhoz, túlélő eljárásokhoz folyamodunk. A szikár takarékoskodás, a kényszerű lemondás rosszkedvet, reménytelenséget szül. Ám a nehézségeket átvészelt elődöktől és a talpraesett mai életművészektől jókedvet is kaphatunk a hasznos tanácsokhoz.

Zsohár Melinda

- Az arborétumból egy gallyat sem hozunk el, a saját erdőnkből való a fa - mondja a háromgyermekes édesanya, míg a kézzel festett, ibolyás porcelán kancsóból teát tölt a kecses csészékbe. Férje nagymamája, a kékvérű Mária dédi ajándékozza el a család megmenekült örökségének darabjait ivadékainak. H. Kolláth Mária építész, Halász Ferenc felesége, szinte mesebeli környezetben élnek. Az alcsúti kastélykert egykori kertészeti gépházában, festői táj kellős közepén. Mielőtt azonban bárki legyintene, hogy valami újgazdag família rongyrázására nem kíváncsi, sietve leszögezzük, hogy ez messze nem így van! Halász Ferenc édesapja, a budapesti állatorvos 1990 előtt döntött a vidékre költözésről, s csekélyke pénzével vágott bele a merész kísérletbe! Az édesapa azóta sajnos fiatalon meghalt, de felesége, Gabriella és Ferenc fia kitéphetetlenül gyökeret eresztettek ide. 

A válságkezelés része a barátság az összebeszélés

Nem könnyű fenntartani ekkora házat s a környezetét, ha valaki nem dúskál a pénzben, márpedig Halászék nem dúskálnak. De a romantikus lakban, az örökségként kapott szecessziós bútorok, tárgyak és könyvek között, a hűvös tavaszban a konyhai sparhelt és szobai cserépkályhák melegében Ferenc felesége, Mária kenyeret süt otthon, s tönkölylisztből süt süteményt.

- A férjem édesapja szervezett építésztábort ide, amikor megismerkedtem a fiával - mosolyog Mária. - Mint a regényekben, úgy történt. Egy pillanat alatt eldőlt a sorsom, tudtam, összetartozunk!

A zuglói lány ugyan Kenderesen, a református parókián töltötte kisgyermekkorát, ahol a nagyapa lelkészként szolgált, s a vidék utáni vágy sosem múlt el a lelkéből. Az esküvő után egyértelmű volt, hogy Alcsútra költözik, amit azóta sem bánt meg. Az ötéves Mátyás, a három és fél éves Anna, s a kilenc hónapos Csongor nevelése mellett sokat segít férjének, aki a növényi génbankként és természetvédelmi területként számon tartott, egykori Habsburg birtokból arborétummá nyilvánított park vezetője. Az üzemeltető Palocsa Egyesület megbízásával felügyeli a helyet, pályázatokat ír, s nagy erőfeszítéssel gondoskodik a területről, ami neki több, mint munkahely.

- Szeretem a nyugalmat, a természetet - hangsúlyozza Mária, s betessékeli a közben érkező baráti családot. Szabó Dániel és felesége, Bordás Emese érkezik, 11 éves Bálint fiukkal. A szociológus házaspár felnőttként választotta Alcsútdobozt lakhelyül 2004-ben, Dobozon építkeztek. Először Debrecenbe készültek, aztán Etyek és Biatorbágy is szóba jött, de végül a főváros közeli falu mellett döntöttek. Flóra 7, Áron 6 éves.

- Tabajdról hozunk kecsketejet és sajtot, tojást az alcsúti Turbucz bácsitól, mosószert, könyvet interneten veszünk. Tönkölylisztet Bélápapusztáról, zöldséget faramuci módon Zuglóban szerzik be a szüleim, igaz, egy galgahévízi termelőtől - sorolja Marcsi.

- Most tanulunk konyhakertet művelni, Bőcs Pista mintakertje Dobozon az elérhetetlen és távoli iskolapélda - lelkendezik, s hozzáfűzi, hogy Pista felesége, Zsuzsi fenséges tortái elmaradhatatlanok az ünnepeken. - A férjem esténként kizsebelem , az aprópénzt egy kis fonott kosárba tesszük, s csak decemberben nyitjuk ki! Abból veszünk ajándékot, apróságokat. Inkább személyes dolgokat készítünk. Ruhát csak kiváló minőséget hordunk, legolcsóbban, turkálóból valót - fogalmaz panasz nélkül.

- Falun nem könnyebb, csak jobb - summázza a baráti pár férfitagja a lényeget. Szabó Dániel alig 35 évesen főiskolai adjunktus, kommunikáció kutató, Emese humán ökológus, településszociológus. Tudományosan is szemlélik a vidéki létet.

- A túlélés egyik záloga a barátság is - mondja Dániel. - A közös könyvrendelés olcsóbb összefogással, s együtt szedtünk a múltkor medvehagymát, s nemrégiben szegfűgombát. Karácsonykor együtt sütnek a lányok, csereberéljük a gyermekruhákat. A közös érdeklődés, a közös célok a jellemzőek a munkában is. Különben úgy ismerkedtünk meg Halászékkal, hogy Óvári Zsolt, az alcsúti óvodavezető-nő férje megkérdezte, nem segítenék-e Ferinek becipelni a házába egy samotbéléses kályhát. Mert szétszedte a gázkazánját. Segítettem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!