Hihetetlen! Lemondanának a milliárdos támogatásról?

Székesfehérvár - Soha nem állt még ennyi pénz egyszerre rendelkezésre ahhoz, hogy valami valóban maradandó születhessen a nemzeti emlékhelyen. Tudunk-e, akarunk-e élni a milliárdos lehetőséggel?

Tihanyi Tamás

Ma este hatkor, a városháza nagytanácstermében várják lakossági fórumra azokat, akik kíváncsiak, miről szól a Királyi Séta projekt. Tavaly decemberben született meg a döntés, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatja a mintegy kétmilliárd forintos projekt megvalósítását, amelynek keretében megvalósulna a koronázó bazilika romjainak lefedése, s az egykori templom méreteit érzékeltető metszet felépítése. A projekt része a középkori Fehérvárt bemutató makettváros és a királyi játszópark kialakítása is. Az elképzeléseket néhányan kritizálják, ám tudni érdemes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozata teljes körű engedély,   lehetőséget ad arra, hogy a Romkert lefedését és emlékmű építését elvégezhessék.
A Királyi séta-projektnek két gazdája van, a fehérvári és a megyei önkormányzat. A megállapodás szerint a megye koordinálja a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos fejlesztéseket, a város pedig a középkori városmakettel és a játszóparkkal foglalkozik. Ahhoz, hogy a közel kétmilliárd forintot valóban le lehessen hívni, a megye és a város által megkötött   konzorciumi szerződést   amelyben rögzítik, ki mekkora önrésszel járul hozzá a megvalósításhoz aktualizálni kell. Ha ez megszületik,   július 6-áig meg kell kötni a támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, s megérkezhet a pénz. A támogatást nem konkrétan a Romkert átépítésére ítélték oda, hanem turisztikai vonzerő fejlesztésre. Az NFÜ a beadott pályázatra ítélte meg a támogatást: az engedélytől alapvetően nem lehet eltérni, a változtatási lehetőség meghatározott kereten belül mozoghat csak.
- Nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által már kiadott engedélyen múlik a támogatási szerződés aláírása, ugyanis ez egy teljes körű engedély. Az egyetlen kérdés az, megszületik-e, és mikor ez a bizonyos konzorciumi szerződés - fogalmazott kérdésünkre az emlékhely terveit készítő Szabó Zoltán építész (fotónkon), aki huszonöt éve kutatja a bazilika maradványait. A KÖH által kiadott engedély lehetővé teszi mind a romok lefedését, mind a felépítmény megvalósítását, azzal a feltétellel, hogy a szakmai és lakossági közmegegyezés érdekében továbbfinomított kiviteli tervek részletmegoldásait külön engedélyeznie kell a hivatalnak. Szabó szerint ezzel a kettős engedélyezéssel, a tervezési folyamat egészének figyelemmel kísérésével   a műemlékek védelme érdekében a KÖH rendszeresen él. Nem egy új tervezési eljárás bizonytalanságáról van szó tehát, hanem arról, hogy az egykori bazilikát szimbolizáló jelet miként lehet olyan módon finomítani, hogy szoborként, térplasztikaként minél harmonikusabban illeszkedjen a városképbe, de egyúttal azoknak az elvárásoknak is képes legyen megfelelni, amiket a nemzeti emlékhely magasztos fogalma indukál.
- A kiviteli tervek készítése   az előfinanszírozás nehézsége miatt   hivatalosan leállt,   akkor indítjuk újra, ha megvan rá a pénz. Ám a munka a háttérben, önszorgalomból zajlik, különböző szakterületekről bevont kollégákkal   dolgozunk. Amíg   nem kap zöld utat a tervezés hivatalos folytatása, sem jogi, sem erkölcsi alapunk nincs bemutatni a tovább finomított terveket - mondta Szabó Zoltán.
Habár az elképzelésről már két és fél, három éve lehet tudni, és számos támogató közgyűlési döntés is született, a terveket különösen az utóbbi időszakban érte, éri kritika, elsősorban a projekt fő elemével, a nemzeti emlékhellyel kapcsolatban. Az elmúlt héten az építészek és a városi, megyei képviselők számára tartottak fórumot, ahol több építész hiányolta a tervpályázat kiírását és kifejtették azon véleményüket, miszerint a felépítmény nem illene a városképbe. Ugyanakkor a megyei építész kamara, illetve annak több tagja egyértelműen támogatja a tervet. A fórumon a városi képviselők alig egyharmada, a megyei képviselők közül pedig csak   Simon László és Róth Péter jelent meg. Mindegyik politikus más-más okból kritizálta az elképzelést. Mezős Tamás, a KÖH elnöke úgy fogalmazott, azért adták ki az engedélyt, hogy a támogatás lehívható legyen, hogy a munka haladhasson, ám olyan átdolgozást vár, amely nagyobb egyetértést eredményez.