Gyurcsány: hazudtunk reggel, éjjel, meg este

Négy éve, 2006 szeptember-októberében Gyurcsány Ferenc kormányfő balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése kapcsán Magyarország a rendszerváltás utáni időszak legmélyebb politikai válságát élte át, amit tüntetések, utcai zavargások, gyújtogatások és rendőri brutalitás jellemzett. Az akkor történtekért a felelősség tisztázása ma is zajlik.

MTI

Az MTI-Sajtóadatbank alábbi összeállítása a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti időszak főbb eseményeit veszi számba.

 2006. SZEPTEMBER 17. - A Magyar Rádió részleteket közölt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédéből, amely a szocialisták 2006-os választási győzelme után, az MSZP-frakció május 26-ai balatonőszödi zárt ülésén hangzott el, de azt máig nem tudni, ki készítette és ki szivárogtatta ki a hangfelvételt. Itt Gyurcsány Ferenc többek között azt mondta: "Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (...) nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. (...) Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni!" A kormányfő beszédével a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végig viteléhez próbálta megnyerni májusban a frakciót. Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, hogy a hangfelvétel eredeti, és azt mondta: szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartja. Azt is nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le.

Este tüntetés kezdődött a Kossuth téren, a Parlament előtt, a miniszterelnök távozását követelve. A Fidesz, a KDNP és az MDF szintén távozásra szólította fel a kormányfőt, az MSZP és az SZDSZ viszont kiállt Gyurcsány mellett.

2006. SZEPTEMBER 18. - Gyurcsány Ferenc tévényilatkozatában azt mondta: arra készül, hogy Magyarországot szembesítse az elmúlt évekkel, s szerinte beszéde azt mutatja, hogy amit az elmúlt három-négy hónapban mond és csinál, az nem kommunikációs álca.

Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt, kinyilvánította: az őszödi beszéd "morális válságot" okozott Magyarországon, és a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták.

A Fidesz és a KDNP nyílt levelében felszólította az MSZP-t,  hogy vonja meg a bizalmat Gyurcsány Ferenc kormányfőtől. Az MSZP-frakció egyhangúlag kiállt Gyurcsány Ferenc mellett. Addigra már országszerte - többek között Győrött, Békéscsabán, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben - alakultak ki kormányellenes tüntetések.

Budapesten a Kossuth téren folytatódtak a demonstrációk, késő este tüntetők egy csoportja megindult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához azzal a szándékkal, hogy a beolvastatják kiáltványukat. Erre nem került sor, ezért a létszámban egyre gyarapodó tüntetők elkezdték kővel dobálni az épületet, több autót felgyújtottak, s a tűz átterjedt az épületre is. 19-ére virradó éjjel a székház védelmére kirendelt rendőrök többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tüntetőket, akik végül behatoltak az épületbe. A tüntetők megrongálták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet is. Az MTV a szinte háborús állapotok miatt éjjel (1 óra 20 perctől 5 óra 51 percig) megszakította adását. (Az MTV-székház ostromával kapcsolatban később 37 személlyel szemben emeltek vádat.)

2006. SZEPTEMBER 19. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utasította a rendőrséget, hogy "valamennyi rendelkezésre álló eszközzel" segítse a rend helyreállítását. A rendőrség hajnalban behatolt az MTV székházába, s kiterelte onnan az összes tüntetőt. A rendbontók 29 millió forintos kárt okoztak az MTV-nek - atrocitás a köztévé munkatársai és a tüntetők között nem történt -, továbbá az épület előtt autókat borogattak, gyújtottak fel. Százkilencvenegy rendőr sérült meg a Szabadság téri tüntetésen, nyolc embert vettek őrizetbe az éjszakai tüntetők közül.

 

 Felajánlotta lemondását Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, de a kormányfő nem fogadta azt el.

Gyurcsány Ferenc a kormány nevében azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy a kialakult helyzet politikai elemzéséről tartson vitanapot. Az Országgyűlés elfogadta Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti nyilatkozatot, amely erőszakmentes véleménynyilvánításra biztatta az embereket.

Lemondásra szólította fel a magyar kormányt Brüsszelben kiadott nyilatkozatában a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP).

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtónyilatkozatában az október 1-jei önkormányzati választást nevezte a Magyarországon kialakult helyzet alkotmányos megoldásának, s egy korlátozott mandátumú szakértői kormány létrehozását szorgalmazta a Fidesz választási győzelme esetére.

Mintegy tízezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, ahol a tüntetők megint áttörték a külső kordont. Újabb, mintegy 1200 rendőrt mozgósították vidékről. A tiltakozások egyik fő mozgatója a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnevezésű szerveződés volt. A tüntetők közfelkiáltással elfogadtak egy petíciót, amelyben demonstrációjukat indokolták, és felszólították Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le miniszterelnöki tisztségéről. Az aláírók felkérték Sólyom László köztársasági elnököt, oszlassa fel a parlamentet, írjon ki új országgyűlési választásokat, ha Gyurcsány Ferenc mégse mondana le. Az Országgyűlés tagjait felszólították, "hogy minden törvényes parlamentáris és politikai eszközt vegyenek igénybe a csalással hatalomra került kormány megbuktatására".

Éjjel és hajnalra virradóan a Magyar Rádió előtt, a Köztársaság téren tüntetők egy csoportja autók szélvédőit törte be, kukákat gyújtott fel, és barikádot emelt a Blaha Lujza téren, a körúton. A garázdálkodók összecsaptak a rendőrökkel, akik hajnalra könnygázgránátot és vízágyút is bevetve szétoszlatták a csoportot.

A köztársasági elnökkel találkozott a miniszterelnök és a házelnök. A közjogi méltóságok felhívást intéztek a tömegrendezvények szervezőihez, hogy mérlegeljék: képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát.

2006. SZEPTEMBER 21. - A miniszterelnök az elmúlt napok eseményeinek értékelésére személyes megbeszélésre hívta a Parlamentbe a parlamenti pártok elnökeit és frakcióvezetőit. A Fidesz és a KDNP elutasította a meghívást, mert szerintük Gyurcsány Ferenc nemkívánatos személy a magyar belpolitikában, a kialakult helyzetben ő maga a probléma. A kormány a tüntetők egy részének agresszivitását elítélte, de kiállt amellett, hogy mindenkit megillet a gyülekezés- és a szólásszabadság joga.

A Fidesz bejelentette, hogy elhalasztja a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését, mert készülő robbantásos merényletekről kaptak tájékoztatást az állami szervektől.

2006. SZEPTEMBER 22. - A Kossuth téri tüntetők bejelentették: büntető feljelentést tesznek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen balatonőszödi beszéde alapján.

Vidéken is újabb tüntetések kezdődtek: Békéscsabán, Gyulán és Szarvason, Békésen, Mezőberényben, Szegeden, Egerben, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szécsényben, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szekszárdon, Kaposváron.

 

2006. SZEPTEMBER 23. - A Fővárosi Bíróság a kormányfőellenes tüntetésekkel kapcsolatban 127 gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el elsősorban hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság és azok minősített esetei miatt.

Áder János fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke sajtótájékoztatóján arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt: ha eszébe is jut, hogy önmaga ellen szervezett merénylettel kerüljön ki szorult helyzetéből, azt ne tegye.

Gyurcsány Ferenc a The New York Timesnak nyilatkozva kijelentette: feltett szándéka nemcsak a politikai túlélés, de a reformok folytatása is, hogy megoldja azokat a gazdasági problémákat, amelyeket kormánya elleplezett, amikor újraválasztására törekedett és elnyerte azt.

Molnár Tamás, a Kossuth téren tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 tagja nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte: "Meg akarjuk buktatni a jelenlegi posztkommunista kormányzatot." Tüntetésüket mindaddig folytatják, amíg a Gyurcsány-kormány le nem mond.

2006. SZEPTEMBER 25. - Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető azt nyilatkozta: az MSZP nem gondolkozik miniszterelnök-váltáson.

 A Kossuth téren demonstráló Új Magyarországért Egyesület petíciót juttatott el az Országgyűléshez és a köztársasági elnökhöz. Ebben az aláírók - többek közt Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Hargitay András egykori világbajnok úszó, Melocco Miklós szobrászművész, Pozsgay Imre, az MSZMP egykori köztársaságielnök-jelöltje, Szűrös Mátyás volt ideiglenes államfő, továbbá Tőkés László erdélyi református püspök - alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és ideiglenes kormány felállítását, valamint a tárgyalások azonnali megkezdését követelték. Hangsúlyozták: "követeléseink elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezethet".

2006. OKTÓBER 1. - A jelentős fideszes sikert hozó önkormányzati választások urnazárása után Sólyom László államfő beszédében kijelentette: "A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá". Közölte: az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről; a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van.

Este a Kossuth téren és egyes vidéki városokban ismét folytatódott a tüntetés.

2006. OKTÓBER 2. - Gyurcsány Ferenc bejelentette: bizalmi szavazást kér a parlamentben a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről.

A Fidesz és a KDNP frakciója másnap bejelentette, hogy a két párt képviselői nem vesznek részt a parlamenti ülésen és a bizalmi szavazáson. A Fidesz felszólította az MSZP-t, hogy október 5-én délutánig tegye meg az első lépést a miniszterelnök menesztésére, ellenkező esetben a legnagyobb ellenzéki párt 6-ára a Kossuth térre hívja az embereket, és egészen addig demonstrálnak, amíg Gyurcsány Ferenc hivatalban marad.

Orbán Viktor a Hír TV-ben közölte: megkezdi munkáját egy rendőri túlkapásokat kivizsgáló bizottság, mert nem maradhat hatályban egyetlen olyan hatósági eljárás vagy döntés, amely sérti magyar polgárok alapvető szabadságjogait.

A szeptemberi zavargások során a rendőri intézkedések brutalitása miatt 18-an megsérültek.

2006. OKTÓBER 3. - Gyurcsány Ferenc egy lapinterjúban úgy vélekedett: "Ami zajlik, az nem rólam szól, hanem arról, hogy az ellenzék vezére egy év múlva vissza akar ülni a miniszterelnöki székbe. (...) Orbán Viktor a palamenten kívülről, az utcát mozgósítva szabná meg, hogyan viselkedjen a kormánypárti többség".

Pokorni Zoltán, a Fidesz vezető politikusa egy tévéinterjúban tudatos kormányzati provokációnak minősítette a Magyar Televízió székháza elleni ostromot. "Szerintem ez egy előre elkészített forgatókönyv volt, (...) ha úgy tetszik, őrült hazardírozás, nem jött be Gyurcsány Ferencnek" - fogalmazott.

Sólyom László köztársasági elnök a parlamenti frakcióvezetőknek írt levelében, amelyben az október 6-i rendkívüli ülésén való részvételre és szavazásra hívta fel az ellenzéki képviselőket, úgy fogalmazott: Elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban. "Felhívom a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében".

Erre reagálva a Fidesz és a KDNP jelezte, részt vesznek az országgyűlési döntéshozatalban, ugyanakkor továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, hogy valójában álságos színjátékról van szó.

2006. OKTÓBER 5. - Az MDF elzárkózása miatt nem született megállapodás azon a hárompárti megbeszélésen, amelyen a Fidesz, a KDNP és az MDF frakcióvezetője egyeztetett egy esetleges szakértői kormányról.

 Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke felszólította Orbán Viktort, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról. Elmondta: a választók tavasszal azzal bízták meg a Fidesz elnökét, hogy ellenzékben képviselje őket a parlamentben, de ő ezt láthatólag nem az Országházban akarja megtenni.

 2006. OKTÓBER 6. - Az Országgyűlés rendkívüli ülésén a miniszterelnök kezdeményezésére szavaztak a kormányprogramról és a kormányfőről. A névszerinti bizalmi szavazáson a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt, azért, mert tévhitben tartották a választókat azzal, hogy a gondok maguktól megoldódnak, azért, mert nem mondták ki, hogy a költségvetés egyensúlya felborult, nem tartható. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői a vitában lemondásra szólították fel Gyurcsány Ferencet.

Sólyom László köztársasági elnök, aki nem volt jelen az ülésen, tudomásul vette a magyar Országgyűlés első bizalmi szavazásának eredményét.

Este mintegy nyolcvanezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren a Fidesz elnöke által meghirdetett, a kormányfő 72 órán belüli lemondását követelő "vekkeres" nagygyűlésen. Orbán Viktor beszédében meghirdette az Igen, Magyarország chartát, amelynek hat pontja között - egyebek mellett - az állami vagyon védelme, az esküjüket megszegő politikusok kiközösítése, a felelősségre vonás és számonkérés szerepelt. Orbán Viktor minden nap délután 5 órára a Kossuth térre szólította az embereket, ahol október 19-ig naponta más-más ellenzéki parlamenti képviselő mondott beszédet.

2006. OKTÓBER 19. - A Fidesz három napra felfüggesztette a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásáig tervezett, október 6-án kezdődött napi tiltakozó gyűléseit a budapesti Kossuth téren.

2006. OKTÓBER 23. - Hajnalban a rendőrök nagy erővel, kényszerítő eszközökkel kiürítették a Kossuth teret, miután a 36. napja ott demonstrálók - közülük sokan sátrakban ott éltek - nem tartották be a rendőrséggel október 20-án kötött megállapodást, és nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvizsgálását. (Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának központi megemlékezése délelőtt a Parlament előtti téren kezdődött, a rendezvényen a magyar közjogi méltóságokon kívül 18 külföldi államfő és két kormányfő is részt vett.)

A kiszorított néhány száz demonstráló reggelre szétoszlott a városban, a rendőrök több személyt előállítottak. A Kossuth térről kiszorított tüntetők és a hozzájuk csatlakozók a nap folyamán több ponton összetűzéseket provokáltak a rendőrökkel, akik könnygáz és gumilövedék bevetésével próbálták feloszlatni a csoportokat. A kora délutántól az éjszakába nyúló összecsapások közül a súlyosabbak az Alkotmány utcában, illetve a Nyugati téren kezdődtek, ahonnan a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky útra, onnan az Erzsébet térre és a Deák térre szorították a tüntetőket. A tüntetők megbontott tér- és útburkolatot, márvány falburkolatot dobáltak a rendőrök felé. A Városháza parkban beindítottak egy ott kiállított tankot is, de az néhány méterrel a rendőrök sorfala előtt megállt.

A Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett nagygyűlést. Orbán Viktor pártelnök a mintegy százezres hallgatóság előtt bejelentette, hogy a Fidesz ügydöntő népszavazásokat javasol a reformok ügyében, a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. A pártelnök szerint a népszavazással eldől "a hazugságra épülő kormányzás" sorsa is. A nagygyűlésen a magyar kormányfőt és kormányt bíráló beszédet mondott Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is.

A rendőrség a Fidesz és a KDNP Astoriánál tartott politikai nagygyűlésének befejeződésének idején, 18 óra körül lovasrohamot indított a Károly körúton. A rendbontókat az éppen befejeződő Fidesz-rendezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. A tömegoszlatás több alkalommal nem felelt meg a jogszabályokban, belső normákban előírtaknak, a rendőrök - akiken nem volt azonosító jelzés - olyan gumilövedékeket használtak és okoztak azokkal több súlyos sérülést, amelyek nem voltak még rendszeresítve. Mint a későbbi vizsgálatok egyértelműen feltárták, számos ártatlanul elhurcolt embert megvertek, megkínoztak, megaláztak a rendőrök. Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt a rendőrök brutálisan bántalmazták, eltört a lapockacsontja, és súlyos fejsérüléseket szenvedett. (Az elkövetőket az ügyészségnek a lehető legkiterjedtebb nyomozás ellenére sem sikerült kézre kerítenie és a vádlottak padjára ültetnie.)

A vízágyúk elől a tömeg egy része a Blaha Lujza tér felé, mások a Ferenciek tere irányába szorult. Az utóbbi irányba indult tüntetőket feloszlatták, a másik rész azonban a Ferenciek terén építési anyagokból barikádokat emelt, amelyet fel is gyújtottak, a belvárosban autókat borogattak és gyújtottak fel. A tüntetők végül az Erzsébet hídra húzódtak, amelyet hajnali fél kettő tájban több száz rendőr tisztított meg. A zavargások során 167 tüntető és rendőr sérült meg, 33-an kórházba kerültek. A rendőrök 131 embert állítottak elő jogellenes cselekmények miatt.

2006. OKTÓBER 24. - Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány bejelentette, hogy a budapesti Kossuth tér az előző napi kiürítés után műveleti terület marad, ahova a tüntetők nem térhetnek vissza. Már előző nap kordonnal vették körül a teret. (E kordont a Fidesz frakciója Orbán Viktor pártelnök vezetésével 2007. február 5-én elbontotta, majd véglegesen 2008. március 18-án távolította el a rendőrség.)

 A Fidesz és a KDNP benyújtotta az Országos Választási Bizottsághoz népszavazási kezdeményezését, amelyet Orbán Viktor hirdetett meg előző nap a párt nagygyűlésén. A beadványban szereplő hét kérdés a tandíj és a vizitdíj bevezetésére, a kórházak magánosítására, a gyógyszerárusításra, a nyugdíjasok munkavállalására, a termőföldvásárlásra, valamint a kormányfő és a kormánytagok felelősségének szabályozására vonatkozott.

    A rendőrkapitányságokon a szeptember-októberi eseményekkel összefüggésben 137 gyanúsított ellen indult eljárás, 59 esetben vádat emeltek főként garázdaság, illetve közérdekű üzem megzavarása miatt. A szeptemberi eseményekkel összefüggésben 23 rendőrt azonosítottak, közülük 21-el szemben emeltek vádat, az októberben történtekkel kapcsolatban 27 rendőrt azonosítottak és közülük 18 ellen emeltek vádat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!