Egyháztörvény - Az üzleti okokból létrehozott egyházak felszámolása a cél

A jogszabály értelmében   a következő egyházakat ismerték  el (első kategóriában):  Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus   Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi volt az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)
A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az országgyűlés elé terjeszti.  A törvény 2012. január elsején lépne hatályba a tervek szerint. Egyik fő célja az üzleti okokból  létrehozott egyházak felszámolása, mivel ezek annyira elárasztották a szociális ellátórendszert, hogy már annak működését fenyegetik.

- Nagyon komoly viták voltak mindig is az egyházakkal kapcsolatban - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. - A rendszerváltás idején, 1989-90-ben az addigi szigorú és tiltó szabályozást felváltotta egy  liberális, megengedő. Százan már alapíthattak  egyházat. Több, mint háromszáz egyház jegyeztette be magát: ez nagyon sok, valami módon ki kellett közülük szűrni azokat, akiket "kamu" egyháznak nevezhetek.  Amelyek döntően azért alakultak, mert egy egyház azonnal alkalmas  az adó egy százalékának befogadására, míg egy civil szervezetnek erre két-három évet kell várnia. Nagyon sokan az egyházi státuszt arra használták fel, hogy kedvezményben részesüljenek, iskolát, idősek otthonát, más szociális intézményeket alapíthassanak,  s ezzel plusz támogatást tudjanak szerezni. Meg kellett  különböztetni a működő, valódi egyházakat, amelyek hitélettel, vallási tételekkel, papsággal rendelkeznek, és nagyon fontos az, hogy kellő számú hívő is legyen.
A szakértő szerint a törvényhozó jól döntött, mert azt pontosan látni lehet, hányan ajánlották fel adójuk egy százalékát valamelyik egyház számára. Hosszú évek óta ebben a katolikus egyház vezet, őt követik a különböző protestáns egyházak, és a sokat bírált Hit Gyülekezete is ott van az ötödik-hatodik helyen. 
 - A több, mint háromszáz további egyházat sem zárta ki a törvény, ők vallási közösségként  működhetnek, hitéletüket folytathatják, csak nem az állam által kitüntetett pozícióban, hanem civil egyesületként, vallási tanokat ápoló közösségként - folytatta a politológus. - Hitéletüket nem éri csorba, a státuszukat azonban igen. De a szabályozás  nem egy örökre  szól, időközönként   felül lehet vizsgálni: ha  népszerűvé válik egy egyház, akkor annak van esélye arra, hogy   bekerülhet a kitüntetett csoportba.