Dobd már el zsebdünnyögőn a lenyót helper!

A diáknyelv világa sokakat foglalkoztat, olyannyira, hogy a  legelső diáknyelvi szótárat már  1898-ban Dobos Károly elkészítette - mondta Vasné Tóth Kornélia, akinek megjelent Élő diáknyelv című munkája, amely két város  diákjainak nyelvhasználatát mutatja be húsz év tükrében.

 - A tanulók által használt nyelv mindenkit foglalkoztat, hiszen a tizenéves korosztály beszédmódja, szókincse részint továbbörökítődik a felnőttek beszédébe, részint leleményességével, szóalkotási módjaival a köznyelvi szókincsgyarapítás mintájául is szolgálhat. Hogyan mutatkozik meg e nyelvben szinkrónia és diakrónia, állandóság és változás egysége? Erre is igyekeztem  választ adni  két település, Sárbogárd és Érd diákjainak körében húsz év eltéréssel végzett felmérésemben, az újonnan készített érdi diáknyelvi szótár, illetve az összehasonlító alak- és jelentéstani elemzés során - mondta Vasné Tóth Kornélia, a szerző.

Akit arról kérdeztünk, miként látott a kutatáshoz? - Már gimnazista koromban gyűjtöttem diáknyelvi szavakat egy országos pályázat, a Szép szó-mozgalom kapcsán. Ennek  kiírásában szótárat kellett készíteni, amelyben segítségemre volt a sárbogárdi Petőfi  gimnázium, ahová jártam. Itt készítettem egy 125 köznyelvi szóból álló kérdőívet, amit szétosztottam a gimnázium minden évfolyamában 25-25 diák között. Ezek főleg  az iskolai élettel voltak kapcsolatosak, a különböző tantárgyak nevei, a tanárokra, diákokra használt gúnynevek, a szünetre, iskolaköpenyre, iskolai rendezvényekre vonatkozó szavak szerepeltek benne. Ez tulajdonképpen támpont volt a diákoknak, de írhattak  bármilyen  szót, ami eszükbe jutott. Így állt össze  a közel 900 kifejezést  tartalmazó  sárbogárdi diáknyelv szótár, aminek gyűjtését még 1987-ben gimnazistaként készítettem.

Ez  egyetemista koromban jelent meg az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Nyelvjárási Tanszéke és a Nyelvtudományi Intézet közös kiadásában. Ezt fejlesztettem tovább,  részletes alaktani és jelentéstani elemzésnek vetettem alá a diáknyelvet. Majd eltelt húsz év, a diáknyelv pedig továbbra is érdekelt. Érden élek, itt kértem a Vörösmarty gimnázium és több általános iskola segítségét egy újabb gyűjtőmunkához. A korábbi kérdőívet ki kellett bővítenem, illetve módosítanom. Kétszáz köznyelvi szót készítettem az iskolaélet témaköréből, ebből olyanokat ki kellett vennem a korábbihoz képest, mint az orosz nyelv, a KISZ-gyűlés vagy a matrózblúz, tehát olyasmiket, amelyek mára elavultak.

Újnak viszont betettem a nyugati irányultságot, az angolt, a németet és a franciát, olyan szavakat, mint a számítástechnika és a mobiltelefon. A diákok  vállalkoztak a kérdőívek kitöltésére. Ezek eredményéből pedig kitűnt, a fiatalok egyre inkább haladnak a rövidítések felé, megjelentek a rövidebb, frappánsabb kifejezések. Gyakoribb az  egyszerűsítőbb nyelvhasználat a köszönésben, vagy különböző fogalmakat tekintve. Például a házi feladat, egyszerűen csak höfö, a munkafüzet pedi möfö.  Kiderült, vannak olyan kifejezések, amelyeket az öregdiákok is megértenek.

Az elégtelen osztályzatra például ma is használják  a bot, a ceka, a dugó, a fa vagy a szekunda kifejezéseket, utóbbi pedig különösen régi keletű. A szörcsing egy új kifejezés. Aztán itt vannak a kémiára  találóan megalkotott  kémika, kémiksz, kemosz kifejezések, tehát a különböző ferdítések. A latinra használják a látájnt,  angolos kiejtéssel. A nyelvtanra nyöfit, a matematikára, a papapatikát is mondják, ami inkább szófacsarás, szóferdítés. A számítástechnikára a számtek,  számcsigép, hernyó rövidítést alkalmazzák.

A legszellemesebb kifejezéseket  talán a mobiltelefonra alkották, a zsebdünnyögő, borsófon szavakat a  felnőttek is megmosolyogják - mondta, majd hozzátette: a diáknyelv leleményességét szerette volna megmutatni könyvében. Szellemességük, sokszínűségük  nem merülhet feledésbe, s nem csak a csúnya szavakat, szlenget tartalmazza. Tudunk-e annyit szót például a hízelgő diákra, mint a fiatalok. Mert a hízelgő nem más, mint  technokol, zsoldos, pedálos, puncsos, színészpalánta, pedálgép...