Boldoggá avatják II. János Pál pápát

A szentek tisztelete a kereszténység három nagy ágazata közül kettőre, a katolikus és az ortodox egyházra jellemző, a protestantizmus viszont elveti azt. A katolikus egyház boldoggá avatási eljárása (latinul: beatificatio) a szentté avatási eljárás első része. A szentté avatás (latinul: canonisatio) a pápának az az ünnepélyes kijelentése, amellyel egy halott személyről megállapítja, hogy a megdicsőültek között van, és előírja a szentek jegyzékébe való felvételét. A szentté avatás előfeltétele a boldoggá avatás, majd két csoda igazolt kimutatása szükséges a szentté avatáshoz. Vértanúk esetében nincs szükség csodára.
Már a kereszténység történetének kezdetén is tisztelet övezte azokat, akik a legközelebb álltak Jézushoz: Szűz Máriát, Keresztelő Szent Jánost, az apostolokat. Az Apostolok Cselekedetei tudósít az első vértanúról, Szent Istvánról. A keresztényüldözés idején az életben maradottak tisztelni kezdték az áldozatokat, vagyis minden hivatalos eljárás nélkül, a hívek köréből érkező hatásra keletkezett a vértanúk kultusza. Az őskeresztény mártírok tiszteletéből a III-IV. században fejlődött ki a szentek kultusza.
A szentté avatást 1170-ben III. Sándor vonta pápai hatáskörbe. A boldoggá avatás rendjét VIII. Orbán pápa (1623-1644) határozta meg, s ez csekély változtatásokkal máig érvényes. Ennek értelmében először a területileg illetékes püspök kivizsgálja, hogy a jelölt valóban szent életet élt-e, s történtek-e közbenjárására csodák. E vizsgálat lezárása után, ha az illető szent híre tartja magát, tíz év múlva indítják a pápai felülvizsgálatot. Ha a jelölt halála után 50 évvel szentségének a híre még eleven, s legalább egy csoda történt általa, akkor a pápa boldoggá avathatja. A boldoggá avatott személy "boldog" (beatus) címet és korlátozott tiszteletet nyer. A boldogot felveszik a szentek névjegyzékébe. A boldoggá avatottat egy meghatározott területen (ország vagy szerzetesrend) nyilvánosan tisztelhetik (zsolozsmában és szentmisében), de ereklyéit nyilvános tiszteletre nem tehetik ki, és templomot sem szentelhetnek a tiszteletére.
A boldoggá avatás rendjét legutóbb II. János Pál pápa 1983. január 25-i keltezésű, Divinus perfectionis magister című apostoli konstitúciója határozta meg. A boldoggá és szentté avatások ügyével az 1588-ban alapított vatikáni Szentté Avatási Ügyek Kongregációja foglalkozik, részletesen szabályozva, hogy milyen feltételek mellett fogadják el hitelesnek a csodát. Hogy mennyire körültekintően jár el az egyház a végső szó kimondásában, azt mutatja, hogy a boldoggá és szentté avatási eljárások gyakran évszázadokig is elhúzódnak.
A csodának minősülő tény természetfölöttiségének megállapítása rendkívül szigorú követelmények alapján történik. Az eljárásban a jövendő boldog, "Isten szolgája" ügyének összes dokumentációja a "Causa", ennek írásos formája pedig a "Positio", amely magában foglal egy tömör életrajzot, valamint tartalmazza a jelölt erényeinek részletes és dokumentált ismertetését. Ezeket az anyagokat három bizottság tanulmányozza: a történelmi bizottság a jövendő boldog írásainak hitelességét és tanbeli tisztaságát; az orvosi bizottság a csoda természetét és igazolhatóságát; a teológiai bizottság pedig az erények hősiességi fokát, illetve, ha vértanúról van szó, akkor halálának körülményeit. A "Postulator" az a személy, aki hivatalosan kéri a szóban forgó "Isten szolgája" boldoggá avatását, a "konzultorok" pedig azok a teológusok, akiknek a nehézségek kimutatása a feladatuk. Minden egyes esetet kilenc teológus tanulmányoz, függetlenül egymástól, majd közös gyűlésen vitatják meg az ügyet. Elemzéseiket írásban, olasz nyelven továbbítják a bíborosi testületnek, a végső döntést pedig a pápa hozza meg.
2011. január 14-én tették közzé, hogy XVI. Benedek pápa megtörténtnek ismert el egy, II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, s ennek alapján elrendelte a néhai egyházfő boldoggá avatását, amelyet XVI. Benedek végez el Rómában. A boldoggá avatási ünnepség három napot ölel fel. Április 30-án, este nyolc órától a Circus Maximus mezején tartanak imavirrasztást, ahol felszólal a pápa általi csodatevés tanúja, Marie Simon-Pierre nővér, akit a II. János Pálhoz intézett ima gyógyított meg, majd XVI. Benedek szól a részvevőkhöz, és áldást oszt.
A május elsejei boldoggá avatás előimádsággal kezdődik. A XVI. Benedek pápa által pontifikált szentmisén bemutatják a boldog hivatalos képmását és a tiszteletére alkotott latin nyelvű himnuszt. Május 2-án Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár a Szent Péter téren celebrálja a hálaadó szentmisét. II. János Pálnak a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírját április 29-én nyitják ki. A koporsót fehér lepellel takarják le, és Szent Péter sírja elé helyezik május elsejéig. A boldoggá avatási szentmisére a bazilika főoltáránál állítják ki. A hívők a szentmise után itt róhatják le tiszteletüket. Ezt követően boldog II. János Pál koporsóját a bazilikában, a Szent Sebestyén-kápolnában helyezik el.