Az emlékév előtt a múltról

Jobbára történészek, levéltárosok, a múlt kutatásával foglalkozó szakemberek vettek részt a szerdai tanácskozáson, aminek címében Gerecich Tibor, a múlt század első felében élt művészettörténész, egyetemi tanár, kiemelkedő kulturpolitikus gondolata a mának üzen a római iskola jelentőségéről.

A konferenciát szervező Kodolányi főiskola, fehérvári önkormányzat és megyei levéltár nevében a tanácskozás moderátora, Ujváry Gábor, a főiskola tudományos rektorhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a város polgármesterének. Cser-Palkovics András felidézte azt a közgyűlési döntést, ami 2013-at ünnepi emlékévvé nyilvánította. Ekkor lesz ugyanis a 75. évfordulója annak, hogy 1938. augusztus 18-án  több évszázad után  ismét a Székesfehérváron  ülésezett az országgyűlés és az itt meghozott törvénnyel emelte állami ünnep rangjára Szent István ünnepét. A polgármester kiemelte: nem véletlen, hogy a Hiemer-ház ad otthont a konferenciának, amely konferencia a római iskolával összefüggésben a neoklasszicista értékekkel foglalkozik. Cser-Palkovics bejelentette: néhány hét múlva teljes egészében átadják az épületegyüttest.
L. Simon László  a parlament kulturális és sajtóbizottsága, illetve a Nemzeti Kulturális Alap elnöke  köszöntőjében kiemelte: a megye életében rendkívül fontos volt az 1938-as esztendő, s az emlékév egyik eseményeként tervezett kihelyezett országgyűlés is jelentős lesz. Ha nincs Rómában egy erős magyar intézet, ha nem lettek volna erős kulturális központok, akkor Klebelsberg Kunó, a múlt század 20-as, 30-as éveinek kiemelkedő kulturpolitikusa nem tudta volna beteljesíteni küldetését -  fogalmazott a képviselő.
A Kodolányi főiskola rektora, Szabó Péter köszöntőjében a polgári kezdeményezést tartotta fontosnak kiemelni az oktatási, kulturális és művészeti értékek létrehozása kapcsán, emlékeztetve hallgatóságát arra, hogy a főiskola is hasonló kezdeményezés révén jött létre közel 20 évvel ezelőtt.
Felívelő, alkotásokban is bővelkedő időszak volt a harmincas évtized - mondta előadásában Csurgai Horváth József,  a városi levéltár igazgatója. Felidézte, hogy a korszak meghatározó városi politikusa, Csitáry G. Emil jogi tanulmányai után előbb újságíróskodott, majd a városházán volt a polgármester titkára, tanácsnok, főjegyző, majd 1931 decemberében választották tíz évre polgármesternek. Közben 1939-ben kettéválasztották a megyei és a városi főispáni posztot és ez utóbbiban 1944 végéig dolgozott. A nevéhez köthető a fehérvári városfejlesztés, urbanizáció. Átszervezték a közüzemeket, jelentős faültetések történtek, hozzákezdtek a Szant Anna kápolna felújításához és a bazilika altemplomának átépítéséhez. A háztulajdonosokat adókedvezménnyel ösztönözték a felújításokra. Az 1938-as emlékévre Fehérvár megújult, városiasodott, megszépült. Gärtner Petra, a megyei múzeum művészettörténésze a romkertről és az ott, akkor létrejött épületekről tartott előadást.