A Mór megtette - könyv a móri bankrablás nyomozásáról

Az olvasók első kézből ismerhetik meg a magyar kriminalisztika történetében példátlanul véres bankrablás nyomozásának kezdeti szakaszát, a látókörbe került lehetséges elkövetőkkel kapcsolatos terhelő és mentő körülményeket, hiszen a szerző a helyszíni nyomozócsoport vezetője volt.
 A 2002. május 9-én elkövetett szörnyű cselekmény után néhány nappal a zálogházi rablások kapcsán ismertté vált, ám később más erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Horváth Szilárd került a nyomozók látókörébe, mert "állítólag a mobilja fellépett a móri átjátszó toronyra". Aztán néhány hét múlva elfogták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akiket fél évtizeden át móri elkövetőkként tartottak nyilván a bűnüldöző hatóságok. Kaiser Edét 2005 őszén jogerősen tényleges életfogytiglannal sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla, és csak négy év elteltével, a napokban, egy perújítási eljárásban mondta ki a Fővárosi Bíróság, hogy nem ő követte el a szörnyű bankrablást, ám más erőszakos cselekmények miatt 18 évet kapott első fokon.
Az ügyben sokáig koronatanúnak tartott, Kaiserékra terhelő vallomást tevő, és ezért a hatóságoktól 25 milliós nyomravezetői díjat kiérdemlő Kiglics Attiláról Kovács Lajos azt írta: "Ember árulásért még nem kapott ennyi kedvezményt ... tulajdonképpen ... Semmire."
Kovács Lajos részletesen ír arról, hogy többször kihallgatta a móri ügy miatt gyanúsítottként előzetes letartóztatásban lévő Kaisert a nyomozás elején, de azután felsőbb utasításra be kellett fejeznie "Kaiserrel a párbeszédet". Egyik felettese szerint Kovács nem volt "csapatjátékos", és egyébként is "változik a kihallgatási taktika. Bekeményítünk." Pedig a szerző akkoriban még egy szerb tábornokkal is találkozott egy, a titkosszolgálatok munkatársaként bemutatkozó személy közvetítésével azért, hogy bizonyítékokat szerezzen a móri ügyhöz.
A könyv felidézi Bolcsik Zoltán dandártábornoknak, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori vezetőjének egy 2003. tavaszi állománygyűlésen elhangzott emlékezetes szavait, melyek szerint az ügy nyilvánvalóan megoldódott, leteszi a rendőrigazolványát, ha nem Kasier és Hajdú a gyilkos.
A móri ügyben 2004 tavaszán megszületett eredeti vádiratot Kovács Lajos szerint "kreatív írásmű volt (...) Magát a móri bűntettet leíró fejezetében az ügyész olyan részleteket is közölt tényként, amelyeket csak a fantáziája diktálhatott".
Kovács Lajost "elképesztette" a vádirat, amelyben tettesként csak Kaiser ellen emeltek vádat a móri ügyben, mert akkor úgy vélték az ügyészek, hogy Hajdúra csak bűnsegédi magatartás bizonyítható rá. Ez a vád 2006 nyarán, a megismételt eljárásban már társtettesi magatartásra módosult, de 2007 elején kiderült, hogy megvannak a móri bankrablásnál használt fegyverek, melyek nyilvánvalóan nem Kaiserhez és Hajdúhoz, hanem két másik személyhez, Nagy Lászlóhoz és Weiszdorn Róberthez köthetők.
Pár hónappal később, 2007 nyarán az előzetes letartóztatásban lévő Nagy László öngyilkos lett, így jelenleg egyedül Weiszdorn Róbert ellen folyik a móri ügyben büntetőper. Weiszdorn 2008 decemberében első fokon életfogytiglant kapott azzal, hogy 30 év múlva szabadulhat leghamarabb. Hajdú Lászlót első fokon 2008 októberében felmentették a móri ügyben, de más bűncselekmények miatt nem jogerősen 17 évet kapott.
Kovács Lajos részletesen ír arról, hogy miért volt hiba a Kaiser-Hajdú vonalat erőltetni, milyen kételyei voltak azzal kapcsolatban, hogy kizárólag erre a két lehetséges elkövetőre koncentrált a nyomozás már első hónapokban. Ugyanakkor a rutinos rendőrtiszt könyvében bevallja, hogy maga is hibázott a nyomozás kezdetén, ugyanis Nagy Lászlót és Weiszdornt a bankrablás után nem sokkal a tetthely közelében gyorshajtás miatt elfogtak a rendőrök, de aztán tovább engedtek, de mindezt nem ellenőrizték le később.
 "A móri ügyben, amely változatlanul és következetesen nem hagy nyugodni, végül is gyenge voltam ... hiányzott belőlem a meggyőző erő, a határozottság" - írja Kovács Lajos.
A móri ügy fordulatos, kudarcokkal tűzdelt nyomozásának részletei mellett az olvasó betekintést nyerhet több más nagy port felvert bűnügy titkaiba is. Köztük van a két halálos áldozatot követelő 1977-es Hungária körúti OTP-rablás, melynek elkövetői máig ismeretlenek, a körmendi gyermekgyilkosság miatt elítélt Tánczos Gábor ügye, a Szlávy Bulcsú-ügy, Borsos József rendőrtiszt megölése, az 1950-es 1960-as években elkövetett martfűi sorozatgyilkosság, mellyel kapcsolatban egy férfi ártatlanul ült 11 évig, mire az igazi elkövető kézre került, vagy a Bang Jensen-ügy, az 56-os magyar forradalom eseményeit vizsgáló ENSZ Bizottság dán diplomatájának fél évszázaddal ezelőtti rejtélyes halála az Egyesült Államokban.
Kovács Lajos új könyvében ír a döglött ügyek osztályának létrehozásáról is az Országos Rendőr-főkapitányságon, melynek feladata a régóta megoldatlan súlyos bűnügyek újraértékelése és megoldása volt, és a nyomozói munka számos nagyközönség előtt ismeretlen fogásáról, például a "bizonyítékok királynőjének" a beismerő vallomásnak a változó megítéléséről, vagy a bűnöző és detektív közti alkukról, és hogy ilyenkor milyen információkat remélhet, és mit ígérhet, illetve adhat cserébe egy rendőr.

A móri üggyel kapcsolatos cikkeinket itt találja!