A karrier nem csak a tehetségen múlik

Rendkívüli tehetségként tartotta számon mindenki Székely Kata teniszezőt. Nem véletlen, hogy a  szobájában, szinte a lakás minden pontján a dekorációs mütyöröket serlegeinek garmadája váltja ki. Legutóbb azt hallottuk róla, szeptembertől Amerikába ment, hogy sikereiről szövögetett álma beteljesedjen. A nyári szünet azonban számára egy műtéttel kezdődött.

- Múlt év októberében megsérültem, ami miatt már a második műtétemen estem át. Ez három hete történt. Szeptemberig pihentetnem kell a lábam, akkor kezdhetek el újra játszani.

- Más alapvető változások is történtek azóta, amióta utoljára beszélgettünk. Felvételizett egy amerikai egyetemre, onnan látogatott most haza.

- Egy tenisz ösztöndíjnak köszönhetően kerültem Amerikába. Tenessi állam Knoxville városában tanulok, ami nem egy igazi nagyváros, de Tenessi állam legnagyob egyeteme. Szeptemberben média szakon kezdtem, majd váltottam hotel menedzsment irányba. Ez érdekel, remélem három év múlva itt kapok diplomát. Játékom is nagyon sokat fejlődött. Csapatom a ranglista 13. helyén zárt idén, és a nagy amerika bajnokságban az első nyolcba jutottunk, ami óriási eredmény volt a korábbi évekhez képest, nekem pedig hatalmas élmény. Rengeteget edzünk, napi 3-4 órát, mellette 4-5 órát töltök az iskolában, utána tanulok. Ilyen terhelést még életemben nem kaptam.

- Ki az edzője?

- Sonia Hahn-Patrick és férje Mike Patrick. Mindennap van csapatedzésünk, emellett kétszer egyéni és naponta kondicionáló edzésünk is. A játékom alapján edzőim jó játékosnak tartanak, úgy gondolom, ezt ősszel bebizonyítottam.

- Nehéz volt beilleszkedni az ottani közösségbe?

- Az első szemeszter nagyon nehéz volt, mindig fáradt voltam, edzések után későn értem haza, utána kezdtem a tanulást. A csapat az első pillanatban befogadott, hamar barátokat találtam. Voltak olyan óráink, ahol csak mi, első éves sportolók voltunk jelen, így sikerült mindenkit személyesen megismerni.

- Rangot jelent az egyetemen, hogy sportolók?

 - Kilencszáz sportoló van az egyetemen. Nagyon nagy rangot jelent kosarasnak lenni, vagy amerikai focit játszani, de valójában minden sportolót tisztelnek. Mi sokkal több lehetőséget kapunk, mint más. Van külön csapatorvosunk, külön menzára járunk ebédelni, ahol egészségesebb ételeket kapunk: több zöldséget, gyümölcsöt, húst, ami a sportolók igényeinek leginkább megfelel. Van egy tanulói központ, ahová csak sportolók járhatnak külön számítógépes teremmel, korrepetálási lehetőséggel és vannak tanulmányi segítőink is, ami rendes diákoknak nem jár. Elképzelhetetlen itthonról, milyen körülményeket biztosítanak számunkra. Hátrány ugyanakkor, hogy teljesen el vagyunk zárva a többiektől. A kollégiumban például nem lakhatunk más diákokkal, talán azért, mert egyik sportló jobban megérti a másikat. Tudja mit jelent például a pihenés fontossága, ha hasonlóan a másikhoz a tréningeken agyon van hajszolva.

- Vajon azért teremtenek ilyen körülményeket az egyetemek, mert számítanak arra, hogy aki innen kikerül, az amerikai élsportot gazdagítja majd?

- A kosárlabdánál és amerikai focinál természetesen az a főcél, hogy egyetem után a játékosok a topligában folytassák. Tenisz terén más a helyzet. Itt egy profi karrier kiépítéséhez lényegesen több pénz kell. 

- Maga is szponzorra vár?

- Nem tudom, mi lesz a jövőm. Ha találnék szponzort, mindenképpen folytatnám. Itthon, vagy Amerikában? Még nem tudom. De ha nem sikerül, akkor sem keseredem el, el kezdek dolgozni a szállodaiparban. Amerikában azt is megtanultam és elfogadtam, hogy a tenisz karrier nemcsak tehetségen múlik.