A vízdíjplafon bruttó 4,2 százalék

A társaság műszaki vezérigazgató-helyettesétől a múlt héten kérdeztük, mi történt az elmúlt másfél hónapban, eloszlottak-e a törvényi szabályozás kapcsán keletkezett félelmek, milyen feladatokat jelent a végrehajtás.

Zsigó Ferenc

- Főhatóságunk a Magyar Energia Hivatal lett, amit már tavaly ősszel is sejtettünk, ez rendezte az alá-fölérendeltségi viszonyokat, hiszen az elmúlt években a kormányzati változások miatt hol ide, hol oda tartozott a vízügy.

- Vegyük sorra a lényeges változásokat, elsőként beszéljünk arról, ami a lakosságot érinti, nevezetesen a vízdíjról. Hol lesz az árhatósági jogkör, ki dönti el, mennyit fizetünk a vízért, a szennyvízszolgáltatásért?

- A díjjal kapcsolatban a legfontosabb döntés az, hogy a decemberi önkormányzati díjemeléseket úgy szabályozta a kormány, hogy az nem haladhatja meg a bruttó 4,2 százalékot. Ahol tehát magasabbról döntött az önkormányzat, ott vissza kell igazítani erre a mértékre. Az ellátási területünkön ez összesen 26 milliós kiesést jelent, amit valahogy ki kell gazdálkodnunk.

- Ha ilyet hall az ember, mindjárt leépítésre gondol...

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ha ilyet hall az ember, mindjárt leépítésre gondol...

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ha ilyet hall az ember, mindjárt leépítésre gondol...

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ha ilyet hall az ember, mindjárt leépítésre gondol...

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ha ilyet hall az ember, mindjárt leépítésre gondol...

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Ez is eleme lehet a költségcsökkentésnek, de igyekszünk humánusan megoldani. A nyugdíjba vonulók, más okból távozók helyére nem veszünk fel újakat, a feladatokat elosztjuk a maradék munkatárs között. Igyekszünk spórolni az üzemanyaggal, ami elég nagy tétel nálunk. Műholdkövetőket szerelünk a kocsikba, amivel nemcsak a maszek utakat tudjuk kiszűrni, hanem példul arra is fény derülhet, hogy egy csőtöréshez kétszer kellett kimenni. Rögtön kiderül, hogy mi volt a munkaszervezési hiba, amit nem szabad legközelebb elkövetni.

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Nézzük most azt, miként érinti a változás az önkormányzatokat! Jól tudom, hogy több helyen nem örülnek az egyik törvényi passzusnak?

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Jól tudja, ugyanis a víziközművagyon bérbeadásából származó bevételeiket az önkormányzatok január 1-jétől kizárólag a közműre költhetik, ami sok helyen elég nagy érvágás. Összességében hétmilliárdos árbevételünk tíz százalékát, azaz mintegy 700 millió forintot költ a Fejérvíz Zrt. bérleti díjakra. Ebből Székesfehérvár kap 380 milliót, de a többi település esetében is jelentős tételekről van szó. Az elmúlt év végéig ez a pénz nem volt pántlikázva, idén viszont csak pótlásra, felújításra, fejlesztésre költhető. Ez bizony több önkormányzatnál komoly fejtörést okoz.

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Voltak a szakmában félelmek egyfajta központosítástól, államosítástól, a kisebb vízművek megszüntetésétől, integrálásától. Ezzel mi a helyzet?

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A törvényi szabályozás szerint a jövőben csak államilag akkreditált társaságok üzemeltethetnek vízműveket. Az akkreditációnak méretnagyság-feltétele is lesz. A személyi, tárgyi, gazdasági szempontok alapján úgynevezett egyenértéket, egységet számolnak, és a megmaradás feltétele 150 ezer egyenérték. Számításaink szerint a Fejérvíz Zrt. mérete 300 ezer egységnyi, tehát a megmaradáshoz bőven elég. Van viszont a nagyságnak rossz oldala is, ugyanis a törvény azt is előírja, hogy évenként és egységenként 150 forintot kell fizetnünk felügyeleti díjként, ez esetünkben 45 millió forintot jelent.

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Felügyeleti díj? Ez úgy hangzik, mint valami új adófajta...

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Úgy tudom, hogy ezt az összeget, vagy legalábbis egy részét a felettes szervünk működtetésére fordítják.

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A lényeg, hogy ez újabb érvágás, apropó, hogy állnak a kintlévőségekkel? Sokan tartoznak a vízdíjjal?

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozók többsége cég, ugyanis például egy felszámolásnál mi a sor végén vagyunk, miután a megmaradt cégvagyonból kifizetik a béreket meg mindazt, ami előttünk van, nekünk már nem marad semmi. A görgetett, és gyakorlatilag behajthatatlan kintlévőség mintegy 300 millió forint, azaz az árbevétel közel 5 százaléka.

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Az állami intézmények fizetnek?

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

- Igen, ha tudnak. Esetükben is vannak azonban elmaradások. Készítünk egy új üzletszabályzatot, ami a nemfizetőkkel szembeni fellépés lehetőségét szélesíti.

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

Képalá:

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

A jövőben a munka hatékonyabb megszervezésével is igyekeznek a költségeket csökkenteni

Fotó: archív

Fotó: archív

Fotó: archív

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!