Meghökkentő adatok a települések helyzetéről

A Magyar Progresszív Intézet először tavaly készített átfogó elemzést a 23 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület állapotáról, helyzetéről. Idén megismételték a felmérést, amelyben számos adatot elemeztek a munkanélküliség mértékétől az infrastrukturális állapotokon át  az adósság nagyságáig. Az   adatok elemzése után  összeállították az önkormányzatok összesített rangsorát. 2010-hez hasonlóan idén is a 13. kerület végzett az első helyen, és  most is Hódmezővásárhely, Sopron, Pécs és az 5. kerület végzett az utolsók közt.
Az összesített rangsorban Székesfehérvár Dunaújvárossal és Veszprémmel együtt a középmezőny alatt kapott helyet, míg Zalaegerszeg vagy Nagykanizsa  a top tizenötben szerepel, ami azért első látására kissé meghökkentő.

Éppen ezért felhívtuk  Gyömöre Mátét, a Progresszív Intézet tanulmányt készítő  munkatársát, aki kérdésünkre, miként kell értelmezni a sorrendet, elmondta, a lista nem  jelenti azt, hogy az utolsó helyen lévő önkormányzat lenne a legkevésbé élhető, hiszen a helyhatóságok  alig másfél százalékát vonták be a kutatásba. Ám a kiválasztott indikátorok alapján megállapítható a kutatás alanyai között egy rangsor, ami jó képet ad arról, hogy a megyei jogú városok és a budapesti kerületek hogyan szerepeltek az egymás közötti versenyben. Hozzátette, a rangsor felállításában nagy súllyal esett a latba az adósságállomány, hiszen lehet, hogy az adott telpülésen jelenleg jók az adottságok, ám a jövőt, a fejlődést igencsak behatárolhatja a magas törlesztenivaló. Ezért lehet, hogy Pécs vagy Sopron az utolsó helyeken kullog.

Ha az egyes indikátorokat nézzük, az  útépítés, útfelújítás tekintetében a vidéki városok vezetik a mezőnyt. Az ezer főre jutó épített kilométerek tekintetében három megyei jogú város is átlag fölött teljesített (Tatabánya, Nagykanizsa és Nyíregyháza), miközben az összes  kerület átlag alatt. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a beépítettség okán nehéz új utakat építeni.
Igen érdekes eredményt hozott a munkanélküliségi ráta, illetve a munkát keresők számának az összehasonlítása Fehérvár szempontjából: az átlagnál valamivel többen keresnek munkát Székesfehérváron, ám a munkanélküliségi ráta jelentősen jobb az átlagnál. Ezt a látszólagos ellentmondást talán azzal is lehet magyarázni, hogy a nem Fehérváron élők közül sokan -  tudva a megyeszékhely alacsony munkanélküliségéről - megpróbálnak itt munkát keresni.

Az átlaghoz képest Dunaújvárosban és Tatabányán kapnak a legtöbben rendkívüli gyermekvédelmi ellátást. Dunaújvárosban, Szegeden és Nyíregyházán egyébként magasabb az egy személyre jutó jóléti ráfordítás, mint a 9422 forintos átlag. Békéscsaba, Debrecen és Nagykanizsa pedig akárcsak rendkívüli gyermekvédelmi ellátásra, jóléti juttatásokra is kevesebbet költ, miközben a munkanélküliségi rátájuk is magasabb, mint a megyei jogú városok és a budapesti kerületek átlaga.
Az üzleti környezet vizsgálata során a tanulmány készítői megnézték az ezer lakosra jutó vállalkozások számát. A budapesti kerületek lényegesen jobban szerepeltek, mint a városok, köszönhetően annak, hogy a gazdasági élet központja mégiscsak a főváros. Ugyanakkor  a számokból úgy tűnik, mintha a gazdasági válság negatív hatása alábbhagyott volna: a vizsgált településeken a vállalkozások száma növekedésnek indult vagy stagnál, csökkenést  csak elvétve tapasztaltak. A vendéglátóhelyek, szálláshelyek számának vizsgálata során azt tapasztalták, hogy az eleve nehezebb helyzetben lévő városok, mint például  Dunaújváros és Tatabánya e tekintetben is hátránnyal küzdenek, láthatóan nem a turizmus lesz az az irány, ami kivezeti őket válságukból.