Böndörödő a Maroshegyen

Izgultak a szervezők, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház  munkatársai az időjárás miatt! A nyári melegnek egyszer csak vége kell szakadnia, lapozgatták a naptárt.  Adorján Viktor igazgató egyenesen azt ajánlotta embertársainak, hogy fohászkodjanak az égiekhez szép időért, mert a Böndörödő elegendő okot ad a böndörödésre! A szó eredetét igazából senki nem tudja, elég, ha a hangulatát megérzi, ez kiderült a sokadalomból, amelyik szombaton megtöltötte a művelődési ház előtti tágas teret. A főzőversenyre benevezettek a bográcsokat pörgették, forgatták, rakták az eleven tüzet, nem holmi gázlángokkal rontották az illúziót, s persze nem maradt el a szekeres-hintós-csikós-zenés szüreti felvonulás sem, miként szokott lenni. Varró János, vérbeli népzenész és Domján Zsuzsanna borudvarhölgy is fenn ültek a bakon, s csábították a maroshegyieket a sok-sok eseményre, kiállításra, bemutatóra. Főleg a gyerekek örömére van ez a lovaskocsis vonulászás, akik már azt sem tudják, mi az a lócitrom!

A lopótökversenynél szintén meg kell magyarázni a legifjabbaknak, hogy mit is lopnak e hosszúszárú tökkel, s mi fán terem e jószág? Csiklandós nevetésekre ad okot a megméretés, midőn megnézik, kié a leghosszabb, mármint a tökszáré... Borlopóversenyt többször is tartottak, látványosan, a színpadon, fahordóból: nagy lélegzettel kellett szívni a bort a férfiembernek, míg megtelt a hébér. Mustot kóstolhattak a szeszt nem kedvelők, szöszmötöltek a kisebbek, szákban futottak a családok, kelevézt hajítottak az ősmagyarok reinkarnálódott utódai. Az Ikarus Néptáncegyüttes különböző korosztályú csoportjainak fellépése mindig élmény, a Tilinkó együttes sem tud tévedni!

Hajdanán, a híres fehérvári szőlőket elpusztította a filoxéra vész, egyedül itt, a maroshegyi homokon menekültek meg a szőlőtövek. Ezután gyorsan betelepítették a város ezen fertályát, majd ki-kiköltöztek a présházakba először a szegényebb lakók, aztán a módosabba is építkeztek. Megszületett a Maroshegy, amely az iparnak is helyt adott, de a kertváros néhány telkén még ma is szőlőt termelnek a makacsok. A gárdonyisok ezért élesztették újjá a szüreti hagyományt, megtoldva a rangos népzenei-néptáncos, muzsikás színpadi előadásokkal, kirakodóvásárral, baranta-bemutatóval, madárijesztő szépségversennyel, kikáltókkal a hidegek beköszönte előtti  hét végi mulatságot. Estére kelvén mégis megmutatta magát az ősz, a csípős hideg ellen jóféle itókákkal védekeztek a böndörödősök.