Raktárnak használt bérlemények és más visszásságok

- A helyszíni szemlék és a bérlőnyilvántartások átvizsgálása során több visszás helyzettel is találkoztunk. Van például olyan bérlő, aki  egyszerre három önkormányzati  lakás bérleti jogával rendelkezik, ami véleményem szerint jogsértő. Sőt, néhányan szociális bérlakásként nyilvántartott lakás bérleti jogát szerezték meg - például csere vagy  vásárlás útján -, miközben a város zöldövezeti részén, családi házban laknak - fogalmazott Gál Péter vagyongazdálkodási tanácsnok az önkormányzati tulajdonú lakások állapotáról szóló, zárt ülésen tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatban. A felmérést készítők nem egy olyan helyzettel is találkoztak, hogy  szociális célra kiutalt bérlakást   üzlet raktáraként használnak, illetve hogy a bérlő piaci alapon továbbadta albérletbe a lakást egy harmadik félnek. Több lakásban engedély nélküli, jelentős átalakítások is történtek.

- A közgyűlés kiemelten felhívta a bérlakásokat kezelő Széphő Zrt. és a város jegyzőjének figyelmét, hogy ezekben a visszás esetekben haladéktalanul indítsa meg az eljárást, amely akár a kilakoltatásig is elmehet, s az intézkedések eredményéről később beszámolót is kell készíteniük  - tette hozzá Gál Péter. Elmondta, az új lakásrendelet valóban  nem kezelte az egyedi élethelyzeteket: a belvárosban vannak olyan lakások, amelyekben egyedülálló kisnyugdíjasok laknak több évtizede. Őket nem lenne tisztességes környezetükből elmozdítani, ezért számukra júliusig egy bérletidíj-kompenzációs rendszert dolgoz ki az önkormányzat.
- Az ő esetükben is megállapítjuk az adott lakás új bérleti díját, de az illetők díjkompenzációt kapnak, ám a bérleti jogot megöröklőkre ez már nem vonatkozik - fogalmazott a képviselő.
A legnehezebb azt meghatározni, hogy az adott bérlő az elmúlt évek alatt milyen összegű értéknövelő felújítást hajtott végre a lakáson. Alapesetben ennek elszámolása az önkormányzat hozzájárulási engedélye és a számlák alapján képzelhető el, ha ezek nincsenek meg, akkor viszont műszaki szakvélemény kell a beruházásokról. Kizárólag a komfortfokozatot emelő beruházás, felújítás számolható el költségként, egy extra minőségű taposó, illetve   fürdőkád vagy szauna, pezsgőfürdő például nem. Az így elszámolt összeget - négyzetméterenként legfeljebb ötvenezer forint erejéig - öt év alatt, egyenlő részletekben levonhatja a bérlő a lakbérből, az ingatlan megvásárlása esetén pedig a vételárból vonható le az összeg.  Ezt követően azonban semmilyen értéknövelő beruházást nem fogad el az önkormányzat, ha arról előzetes megállapodás nem történt.
A vagyongazdálkodási tanácsnok azt is kiemelte, vannak olyan leromlott állapotú ingatlanok, tömbök a belvárosban, amelyeknek átmeneti besorolást kell adni, itt ugyanis olyan szintű felújításra, beruházásra lenne szükség, amit az önkormányzat azonnal  nem tud elvégezni, de hosszú távon meg kíván oldani. Addig viszont nem tisztességes az egyes övezet magasabb lakbéreit kivetni az itt lakókra. Ebben a kérdésben is  döntés születik júliusra.
Lapunk kérdésére, miszerint mennyivel nő meg átlagosan a bérleti díj a belvárosban, a vagyongazdálkodási tanácsnok elmondta, a végleges összegek várhatóan júniusban  kerülnek a közgyűlés elé, a munkaanyag azonban úgy számol, hogy az eddigi átlagos 13-14 ezer forintos belvárosi lakbér 37-38 ezer forint lesz, a belvároson kívüli lakások esetében pedig 11 ezer ötszázról 28-29 ezerre nő a havi fizetendő. Utóbbi körzetben szociális alapon kérhető önkormányzati segítség a díj kifizetésére.

Az új lakásrendelet júliusi életbe lépéséig az 1-es kategóriába tartozó minden bérlakásra egyéni bérleti díjat állapítanak meg, de a belvároson kívüli, azaz 2-es övezetben lévő lakások havi fizetendő bérleti díja is növekedik. A számítások szerint az ezerkétszáz lakás bérleti díjából befolyó összeg megháromszorozódik. Ezzel végre elérhető az, hogy az ingatlanok fenntartása, kezelése nagyjából önfenntartó legyen, azaz ne kelljen az önkormányzatnak évről-évre plussz összegeket saját forrásból hozzátennie. A piaci bevételektől még így is elmarad a befolyó összeg.