Aggasztó számok, teli börtönök - mi a megoldás?

A tulajdon elleni szabálysértésekért elzárás büntetés kiszabását is lehetővé tevő jogszabályváltozás és a három csapás törvény következményeként tovább növekszik a fogvatartottak száma a 31 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. Kökényesi Antal altábornagy, országos parancsnok a részletekről is tájékoztatta minap a sajtót: ezek szerint december 31-én 16 ezer 329 fogvatartottat őriztek, közülük minden harmadik előzetesházban ült. Ez a szám a múlt hétre 16 690-re emelkedett, ezzel az országos telítettségi átlag 133 százalékos. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az intézetekben a törvényben engedélyezett 8236 bévés helyett csak 7771-en dolgoznak. 

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári és baracskai objektumai közül a fehérvári előzetesházban valóban ijesztőnek látszik a zsúfoltság. (A martonvásári objektum továbbra is üresen áll.) Cséri Zoltán ezredes, parancsnok lapunknak arról beszélt: folyamatosan növelte leterheltségüket, hogy 2006-ban megszűnt  Komárom-Esztergom megyében a büntetés-végrehajtási intézet, ezért abból a térségből is Fehérvárra kerülnek az előzetesen letartóztatottak. Nem csoda tehát, ha a megyeszékhely központjában lévő épület telítettsége 182 százalékos, ám voltak már időszakok, amikor még ennél is többet számoltak. 
- A bírósági ítélkezés csúcsidőszakaiban, február közepétől július közepéig, illetve szeptembertől december elejéig még több fogvatartottról kell gondoskodnunk - mondta Cséri Zoltán.  - Tavaly júniusban 275-en voltak a 127 férőhelyre, ami több, mint 200 százalékos leterheltséget jelentett. Ezt a helyzetet úgy igyekszünk kezelni, hogy Baracskán megnyitottunk egy újabb szintet az előzetesen letartóztatottak számára, jelenleg harmincöten élnek ott. 
A baracskai objektumban  a zsúfoltság nagyjából az országos átlag körüli, azaz mintegy 130 százalékos. (Ez a megye másik intézetében, Pálhalmán is általában hasonlóan alakul). A hiányzó alkalmazottakról   Cséri elmondta, ez tavaly valóban problémát jelentett, de éppen keddtől 95 százalékban sikerült betölteniük az állásokat. Rendkívüli események dolgában nincs aggódni valójuk, szökésük és befejezett öngyilkosságuk tavaly nem volt, ami persze nem jelenti azt, hogy komoly vagy komolytalan kísérletekkel nem találkoztak. (Az egész országban két éve négyen, tavaly ketten szöktek meg, a tragédiával végződött öngyilkossági kísérletek száma azonban hatról hétre emelkedett.)
- Tavaly  elindítottunk egy programot, amit idén  folytatunk. Felmértük azokat az elítélteket, akik hajlamosak az öngyilkosságra. Ezek körét a pszichológusok folyamatosan szűkítik, s akivel szükséges, azzal külön foglalkoznak - tette hozzá a parancsnok.

A székesfehérvári objektumban 2009  novemberében történt egy szörnyű tragédia: az egyik büntetés-végrehajtási alkalmazott női társát a váltás során agyonlőtte, majd öngyilkos lett. Azóta is pszichológusok foglalkoznak az őrszemélyzettel, s ha például valakinek a családi körülményei úgy alakulnak, hogy ez indokolttá válik, fokozottan vizsgálódnak a szakemberek azért, hogy elkerüljék az ehhez hasonló eseteket. Az ilyen jellegű beavatkozásra  a szolgálati törvény is lehetőséget ad.

- A magyar börtönlakók 93 százaléka férfi.

 - A magyarországi büntetés-végrehajtási-intézetekben tizenkét gazdasági társaság működik, nyolc ipari és négy mezőgazdasági jellegű. Ilyenek vannak például Baracskán és Pálhalmán.

-  A legtöbb visszaélés a falakon belül a mobiltelefonok illegális használatával kapcsolatos.

-  Egy férfi rab 3, egy nő 3,5 négyzetméteres helyre jogosult. Januártól lehetőség szerint.