2010.09.09. 04:15
Egészséges élete érdekében keresse halászát, borászát!
A holnap legyen halnap! A szakemberek ezért fogtak össze, hogy népszerűsítsék a halhúst, kedvet csináljanak a háziasszonyoknak, a fogyasztóknak a hazai vizekben tenyésztett halakhoz. Valamikor a magyar emberek asztalára hetente került halétel, manapság ez ritka alkalom a legtöbb családban, ünnephez kötött, vagy éttermi rendelés.
- Közepes a forgalom, ezelőtt, 10-15 évvel sokkal több halat adtunk el, mint manapság - Szomor János vállalkozóként kínál halat a fehérvári piacon. - A régin egy nap alatt eladtunk annyi halat, mint most egy héten. Egy szombati napon elment két-három mázsa, mostanában egy hét is eltelik, hogy ugyanekkora mennyiségű halat el tudjak adni. A legtöbben a pontyot keresik, sokan kedvelik a süllőt, a pisztrángot, a harcsafilét. A vásárlók többsége azt szereti, ha már pucolva, darabolva kapja meg a halat. A ponty 95 százaléka szeletben fogy el. Száz kilóból, jó ha két-három kilót visznek el élve. Nem dolgoznak vele otthon, nem tisztogatják.
Szomor János nyilván mindenkinek ajánlja a dinnyési gazdaságból érkező halat, bár belátja, nem olcsó a halhús. A ponty kilója eléri az ezer forintot, a fogas, süllő 2500, a harcsafilé jó paprikás készülhet belőle 2670 forint, a halászléba való belsőség ikra, tej 2100 forintért kapható. Az árak minden üzletben, hiper- és szupermarketben változnak, már ha talál bennük a vevő halpultot, ugyanis az sincs mindenütt, van viszont fagyasztott, minden mennyiségben.
- A hal iránt nagy az érdeklődés, ha megkérdezzük az embereket, a többség azt mondja, szereti a halat, de otthon nem bíbelődik vele - Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója harcos szószólója a halfogyasztásnak, tagja a csapatnak, amely az elmúlt egy-két hónapban felvállalta a halfogyasztás népszerűsítését. - Az emberek egy része fél a szálkától és utoljára az édesanyja sütött, főzőtt neki halat, így a fiatal asszonyok rutinja csak a mirelitből kivett halakra korlátozódik. Azt szeretnénk, ha először a vendéglátóhelyeken keresztül visszatérnénk a halhoz, ahhoz az élelmiszerhez, amely nagy része magyar, friss áruként képes a piacra érkezni. A másik ok, hogy a halas élelmiszereket fogyasztva sokkal, de sokkal egészségesebb ételhez jutunk, mint amilyeneket ma általában fogyasztunk. A hal tartósítószer nélkül növekszik, nyomelem, ásványi anyag, vitamin van benne, érvédő faktorainak tömege az egészséges táplálkozás alapjait jelenti. Nem szabadna olyan élelmiszereket fogyasztanunk, amelyek hatezer kilométert utaznak és jégbe fagyva kerülnek a boltba. A kezdeményezésünknek viszont nem ez a fő szempontja, hanem többek közt az, hogy újra megismertessük az embereket a magyar borral, a magyar hallal. Azzal a csodálatos élelmiszer-gazdagsággal, amelyet a magyar föld kínál. Régebben Európa kamrája voltunk és lehetnénk ma is, nem kellene gyűjtőhelyévé válnunk a más országokból behozott élelmiszereknek. Régebben a péntek egyébként a halfogyasztás napja volt, tisztességes helyeken ezelőtt 30 évvel mindenki halat evett. Hiszen egy átlagos halétel 25-30 perc alatt elkészíthető, még a rántott ponyt is! Egy jó harcsapaprikás megfőzése 35 percig tart, vajas bundába megforgatott diós-morzsás ponyt kisütése 10 perc. Kiváló élelmiszerek ezek, amelyeket 30 kilométeren belül szinte minden városba el lehet juttatni, frissen. Másfél kiló halat eszünk a saját fogásunkban és másfelet a tengeriből. Nem bántom a tengeri halat, annak is megvan a maga előnye, de a megye, Székesfehérvár környéke gazdag halastavakban, azokból kitűnő halak kerülhetnének az asztalunkra.
A halpéntek elterjesztésének, népszerűsítésének célja, hogy legyen a hal újra a legközönségesebb asztali étkek egyike. Tanuljuk meg a halat fogyasztani, értékeljük a benne rejlő összetevőket!
- Éttermekben próbálkozunk először, hogy a vendégek kedvet kapjanak a halételek otthoni elkészítéshez - tette hozzá Lévai Ferenc. - Ha egy héten egyszer halat ennénk, ahogy Japánban teszik, ugyanolyan fittek lehetnének idősebb korban, ahogyan arrafelé azok az emberek. A megyében is szerveznek halpénteki akciókat, ha vevők rá a szakemberek, a fogyasztók.
Miről ismerszik meg a friss?
Miért kell rábeszélni? Finom!
Alighanem olyan hal nem létezik, amiből Lévai Ferenc ne tudna ínycsiklandó fogást varázsolni. Most a busát ajánlja figyelmünkbe
"Szívvédő" ételnek is tartják a doktorok, dietetikusok a halat, elsősorban telítetlen zsírsavai miatt. A mediterrán diéta - amelyet szintén követendőnek modanak - része a hal. Legyünk őszinték: a sok-sok gyümölcs és zöldség, továbbá olívaolaj mellett. Egészségessé teszi továbbá a rendkívül alacsony kalóriatartalma és gyakorlatilag elhanyagolható zsírtartalma. Még a legzsírosabb harcsa is csak 280 kalóriát tartalmaz száz grammonként, nagyságrendekkel kevesebbet, mint a sertéshús. A busában pedig csak 94, a pontyban 101, a sügérben 82 kalória van. A finom, ám drága lazac száz grammja 213, a pisztráng 116 kalóriát tartalmaz. Meglátásom szerint azonban nemcsak ezek az érvek szólnak a halfogyasztás mellett: a hal egyszerűen finom, s ha némileg barátibb áron lehetne vásárolni őket, igen gyorsan népszerűbbé válnának, mint ma. Emlékezhetünk rá, annak idején az olcsósága miatt vált roppant kapóssá a pulykamell és a csirke.
OLDALTÖRÉS: Szerintem
Szerintem
Műkedvelő velencei-tavi horgászként nemcsak szeretem és eszem, fogom (gyakran csak fognám) is a halat. Nem tudom, mennyire ismerik ezt a hóbortos, külön világot, de a profi pecások között az utóbbi időben elterjedt, hogy nem igazi sporthorgász az, aki meg is eszi a zsákmányát, az számít elegánsnak és menőnek, ha fogás és a fényképezés után a halat visszaengedik a tóba, folyóba, patakba. És egyre többen erősen lenézik azt, aki hazaviszi a pórul járt pikkelyest és az a bográcsban, vagy a tepsiben köt ki. Nos, én az ilyen elvetemültek közül való vagyok, de még ez a húshorgászat sem fedezi a szükségleteimet, mert zabálnám a tavak lakóit minden nap, reggeltől estig. Ezért további beszerzésekre vagyok szorulva, azaz nem csak fogom és eszem, veszem is a halat. Pedig ez a húshorgászatnál is nagyobb szégyen pecás körökben.
Tihanyi Tamás