Lógásért pénzmegvonás? Változna a családi pótlék

A családi pótlék továbbra is megmarad, de két formára bontanák: az egyik a nevelési ellátás lenne,  a másik az iskoláztatási támogatás.  Ez utóbbi a gyermek tankötelezettségének idejére járna, de a tervezet megszorító pontot is beépítene az elfogadásra javasolt törvénymódosító szövegbe. Az elképzelés  szerint,  ha a tanköteles gyermek  a kötelező iskolai órákról igazolatlanul hiányzik, ezt az oktatási intézmény vezetőjének jeleznie kell a jegyzőnek, aki gyámhatóságként járna el. A történetben eddig tulajdonképpen nincs újdonság, hiszen az intézményeknek eddig is kötelességük volt a mulasztásokról elsősorban a szülőket, valamint a  fenntartót értesíteni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a gyermek érdekében.  Az első felszólítás a tizedik mulasztott óra után esedékes hivatalosan - persze nem árt, ha a pedagógus nem köti  magát szigorúan ehhez az időintervallumhoz -, viszont az ötvenedik kötelező óra elmulasztása után  a gyermeket akár  védelembe lehet venni, valamint az utána járó iskoláztatási támogatás teljes összegét  hat hónapra  természetben eljuttatni  a szülőnek. (Ha gyerek ismét rendszeresen látogatja az órákat, az eljárás visszafordítható.

A tervezet  egyelőre nem teljes, a  kidolgozása  több kérdést is felvet a szakemberekben és a családokban. Szokoli Erzsébet szociálpolitikus, a székesfehérvári kistérségi szociális alapszolgáltatási központ vezetője vasárnap levelet küldött az államtitkárnak,  amelyben leírta aggályait, feltette kérdéseit.
- Miként fogják értelmezni a magántanulóként oktatott diákokat, hiszen gyakorlat, hogy néhány intézményben a problémás diákok  szüleit rábeszélik    erre a formára  - mondta az intézményvezető.  - Az  is érdekelne, hogy mi történik akkor, ha az oktatási intézmény nem jelzi időben a hiányzásokat?  Lehetséges, hogy nem csupán a székesfehérvári térség problémája,  de sok intézmény az első jelzést csak  200 óra igazolatlan mulasztás  esetén küldi  meg az illetékes hatóságnak. Milyen támogató, segítő rendszert  alkalmaznak majd a hiányzó tanulók esetében?  Gondolok itt arra, hogy  az ellógott órák anyagát be kell pótolni, ez az iskolára is plusz terheket róna. Egyetlen  szülőről nem feltételezem, hogy szándékosan nem járatná iskolába a gyermekét, viszont olyanról már hallottam, hogy lázad a gyermek,  és olyanról is, hogy 17-18 éves fiú elmegy dolgozni, mert támogatja   az egyedül élő édesanyját, hogy  ne váljanak hajléktalanná.  Más ez a probléma, és egészen más akkor, amikor bármifajta deviancia miatt nem  jár iskolába egy diák.  A gyerekek általában nem jelentik be otthon, hogy kerülik  az iskolát, ezért lenne nagy szükség a szülő és az iskola közötti partneri kapcsolatra. Ha nem sikerül, akkor jelezzék a gyermekjóléti szolgálatnak. Nem garantálható, hogy a szolgálatnak azonnal sikerül megteremtenie  a kapcsolatot,  de ha ez a kísérlet öt-tíz  és nem 200   óra után születik meg, akkor  tettünk valamit.  A tervezet a szülő büntetése, amiatt, mert a gyerek nem jár iskolába. Mi a szándék akkor, ha a tanuló  nem azért nem jár iskolába, mert a szülő hanyag, mert a gyerek beste, hanem  azért, mert mondjuk a tanár  elérte nála,  hogy inkább marad iskolán kívül? 
A fehérvári Felsővárosi Általános Iskola igazgatója,  Földes Zoltán azt mondja, manapság csak két gyermekkel - lassan felnőttek -  vannak problémáik, róluk köztudott, iskolakerülők. Az igazgató szereti az egyenes beszédet, így a szülőkkel szinte azonnal  tisztázzák, hol  van a nebuló.
- Ha  ez nem lenne elég hatékony, akkor a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együtt igyekszik kideríteni, mi történhetett. A következő lépés a családlátogatás, tehát mindent megteszünk, hogy kövessük a diákjaink igazolatlan hiányzásait. Vallom, hogy mindez  hozzállás,  módszer kérdése,  az elmúlt nyolc év tapasztalata szerint a szülők is partnerek ebben. 
Nagycsaládos anyákat faggattunk a tervezetről. Az ötletet nem tartják rossznak, lehet visszatartó ereje. A szülőnek is érdeke, hogy  gyermeke ne az iskola mellé, hanem bele járjon és tanuljon. Ne a családi pótlék érdekében, hanem saját jövője miatt. Ha ehhez hozzásegíti  a családi pótlék,  könnyebb lehet a család élete.

Ercsiben  száz gyerek családját lehetne már ma szakcionálni

Mintegy száz gyerek családját lehetne már ma szakcionálni. Viszont a gondok nem oldódnának meg. Az új feladat megint az önkormányzaté lesz. Ercsi polgármestere, Szabó Tamás szerint nagyon rossz a helyzet.
Vannak diákjaik, akiknek az éves hiányzásuk 250 óra felett van, de akadt olyan is, aki több mint 400 órát maradt távol az oktatástól.
A polgármester azt mondja, a büntetésnek semmi értelme, mert simán kidobják a határozatot és a pénz úgy sem hajtható be. Az pedig nekik plussz feladat, hogy a különböző határozatokat írják, kézbesítetik. A hatóság ugyanis ellenőrzi őket, hogy kiküldik-e a felszólításokat. A másik gond az, hogy a hiányzó gyerekek nagy része szociálisan rászorult, így ingyenes vagy kedvezményes ebéd jár neki. Amikor nem jönnek iskolába, az ebédet sem eszik meg. Ilyenkor pedig az Államkicstár szólítja fel az önkormányzatot a nem étkezők utáni állami normatíva visszafizetésére, holott az az étel elkészült, s a reggeli megrendelésnél nem tudják, hogy kik fognak hiányozni. Elvileg most is lehet élelmiszert adni a családoknak pénz helyett, ám ahol sok hasonló helyzetű család van, az önkormányzatra is újabb terhet ró. Ráadásul a pénzek megvonása miatt majd elmaradnak a villanyszámlával és a vízdíjjal és megint csak az önkormányzatoknál jelentkeznek támogatásért.
Ercsiben a kisegítő iskolába 83 gyerek jár, a másikba közel 400. Ez utóbbiban 250 körül van a halmozottan hátrányos helyzetű és  a hátrányos helyzetű gyerekek száma. Mintegy 330  gyereket viszont mástelepülésre irattak be iskolába a szülők.