Rejtélyes Flores-ügy - aláírások segíthetnek egy magyar kiszabadításában

Bolíviában az ügyészség bejelentette, hogy kapcsolatot talált a magyar szálakkal is bíró, állítólagos terroristaügy szereplői és az amerikai hírszerzés között - közölte a hétvégi bolíviai sajtó. Marcelo Sosa ügyész elmondása szerint elektronikus levélváltásra bukkantak a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú, tavaly áprilisban agyonlőtt Rózsa Flores Eduardo és egy Belobice vezetéknevű férfi között, aki egykor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) embere volt. A levelekben Rózsa Flores beszámolt az illetőnek bolíviai tevékenységéről és az általa vezetett, és terrorizmussal gyanúsított csoport készülő akcióiról - állította az ügyész.
Az elektronikus levelezés az ügyész által zsoldosnak titulált Rózsa Flores számítógépében volt, amelyet akkor koboztak el, amikor egy rendőrségi kommandó 2009. április 16-án megrohanta Santa Cruz városában a szállodát, ahol a csoport lakott. Az akcióban három embert agyonlőttek, kettőt pedig letartóztattak, emlékeztetett a közlemény. A vád ellenük az, hogy helyi, szakadár üzletemberek szolgálatába álltak. Az egyik Santa Cruz-i politikus és üzletember, Branko Marinkovic ellen február elején Sosa ügyész hivatalosan vádat is emelt terrorizmus és fegyveres lázadás címén, de az illető sajtójelentések szerint már régen külföldre távozott.

A történet annyira szövevényes és rejtélyes, annyira dél-amerikai, hogy hosszú elemzések után sem  könnyű kiigazodni, és ítéletet mondani. Mára annyi látszik bizonyosnak, hogy van ártatlan áldozat az élők között bizonyosan. Az egyik letartóztatott  és európai léptékekben  szörnyű körülmények között raboskodó magyar férfi, Tóásó Előd. Testvére, a Fejér megyei Száron élő Tóásó Edit mindent elkövet a szívműtött Előd kiszabadításának érdekében. Szeretne 100 ezer aláírással eljuttatni egy ívet Juan Evo Morales bolíviai államelnöknek, hiszen a politikusnak lehetősége van arra, hogy a  bebörtönzött székely fiút hazaengedje. A szári Tóásó Edit kéri, hogy aki hisz testvérének ártatlanságában, az csatlakozzék aláírásgyűjtő akciójához.  
Rózsa-Flores életéről már nagyon sokat leírtak, halála után pedig még tovább terebélyesedett a személyét övező legenda.  A Fejér Megyei Hírlap olvasói a kilencvenes évek második felétől találkozhattak a nevével, társszerzőként riportokat írt a délszláv háborúk helyszíneiről, majd az albániai forradalomról. Hallgatás hadművelet című riportkötete is a lap közreműködésével jelent meg 1996-ban, a balkáni háborúk végét lezáró Daytoni Egyezmény évében: de a lelkében dúló harcot ez sem csitíthatta el. Az egykori veterán, hősként is tisztelt Edu bolíviai dolgairól a mai napig nem lehet biztosat sem írni, sem  kijelenteni. Olyat pedig végképp nem, ami veszélyeztetné a még mindig börtönben lévő Tóásó Előd sorsát, bírósági  tárgyalásának kimenetelét.  
A  történtek után lapunkhoz is eljutott olyan információ, amely a CIA  közreműködését feltételezte a történtek mögött, de ezt máig semmilyen megbízható forrás nem erősítette meg.

Alább Tóásó Edit kérelmének részletét olvashatják:

"Tisztelt Elnök Úr! Kérjük Önt, hogy engedje szabadon Tóásó Elődöt, aki törvényeiket betartva, útlevéllel tartózkodott Santa Cruzban, a Las Americas Hotelben, mégis 2009. április 16-án az Ön parancsára letartóztatták. Annak ellenére, hogy nem védekezett, a bolíviai rendőrség emberei súlyosan bántalmazták. Majd azzal vádolták, hogy merényletre készült Ön ellen. (...) Tóásó Előd európai állampolgár, nem terrorista, nem is katona, hanem informatikus. Pacifista, aki sem önt, sem más személyt soha nem bántana. Kérem, győzödjön meg róla. Látogassa meg a börtönben..."

Korábbi cikkeinket ide kattintva olvashatják a Flores-ügyről!