Időzített bomba a fúrt kút!

Az illegálisan fúrt és ásott kutak okozta veszélyekről írt riportunkra reagált Vágvölgyi László kútfúró a Szekszárd melletti Szálkáról. Azt mondta, a veszély nagyobb, mint gondoljuk. A kontár munka erősödik, az illegálisan fúrt kutak időzített bombák. A szakszerűtlen munka következtében ugyanis a talajvíz a fúrás mentén lefolyik a védett rétegekbe, és örökre tönkreteszi ivóvízkészletünket. 


A képen Szilasi Ádámék kútja
Fotó: Szabó László

A baj akkor kezdődött, amikor a kormány 2005-ben viszavonta a kútfúrást szabályozó három évtizedes rendeletét, aminek következtében  boldog-boldogtalan, mindenféle szakképesítés nélkül, kezdetleges eszközök használatával is  kútfúró lehetett. Szabad lett a vásár - mondta Vágvölgyi.  Nagyon sokan  villanymotorokból és mindenféle tekercékből eszkábált eszközökkel kezdtek el feketén kutat fúrni. A környezetvédelmi minisztérium hamar rájött a hibára, de már késő volt. 2008-ban megjelent a  105-ös rendelet, ami némileg szigorítva visszaállította a 2005 előtti állapotot. Eszerint a kútfúrók türelmi időt kaptak 2009 januárjáig, hogy  a bányakapitánysággal hitelesíttessék  fúró- berendezéseiket,  el kellett végezniük egy munkabiztonsági vizsgát is, és igazolni a megfelelő szakmai felkészültséget. Ezt követően már csak a vízügyi igagatóság adhat ki kútfúrói engedélyt. Vágvölgyi László a problémát abban látja, hogy sem az APEH, sem a cégbíróság, sem az önkormányzatok nem vonták vissza  a régi engedélyeket,  melyeket nem újítottak meg tulajdonosaik a megszigorított feltételek szerint, így senki nem tudja, hány kútfúró  dolgozik ma   feketén hazánkban. Vágvölgyi megítélése szerint a többezer kútfúróból 30-40-en lehetnek jogosultak kútfúrásra. A  helyzet káoszos voltát igazolja az is, hogy  cégek szakosodtak arra, hogy olyan gépekhez gyártsanak alkatrészt, amik nem felelnek meg a magyar szabványnak. 

Vágvölgyi László szerint az is sokat segítene a rendteremtésben, ha egyszerűsítenék, olcsóbbá tennék a vízjogi engedélyköteles kútfúrásokat. Tudomása szerint nincs ma Tolna megyében magánember, aki egy ilyen beruházást felvállalna (adataink szerint idén még Fejér megyében sem volt).  Vágvölgyi sorolja a költségeket: kúttervezés 150 ezer forint, 7080 ezer a vízjogi létesítési engedély, ennek 50 százalékáért kapja meg a megrendelő a használatba vételi engedélyt. Ehhez járulnak még a kötelezően előírt vizsgálatok: ilyenek, mint geofizika, hidrodinamika, gáz- és laborvizsgálat, geodézia. Ezek  a duplájára emelhetik a kútfúrás költségeit, vagyis nem ösztönző az eljárás a  fekete kútfúrások elkerülésére.
A Magyar Vízkútfúró Egyesület adatai alapján az engedélyköteles kútfúrások több mint fele illegális, vagyis valós a korábbi írásainkban megjelenő félelem, hogy  az engedély nélküli  ivóvizet adó kutak felderítése és a környezetszennyezés felszámolására  kicsi az esély.  Megoldás Vágvölgyi szerint a hatóságok részéről a hatályos rendelet szigorú betartatása lehetne, mert véleménye szerint  nagyobb most a káosz, mint a  rendelet meghozása előtt volt. A késlekedésnek pedig komoly ára van  mondja.