Fehérvár: nincs szmogriadó, de nem javasolt sokáig a szabadban időzni

A Székesfehérvári Védelmi Bizottság hétfőn ülésezett, s úgy döntöttek, Fehérváron nem kell szmogriadót elrendelni, ugyanis  a köbméterenkénti száz mikrogramm port jelentő riasztási küszöbértéket csak január 10-én haladta meg a koncentráció a megyeszékhelyen. A szakemberek szerint ez nem jellemző Fehérvárra, sőt még a tájékoztatási határértéket sem közelíti meg  általában  a szálló por mennyisége. 

Fehérvár polgármestere arra kéri a lakosságot, ne időzzenek hosszasan a szabadban, különösen fontos ez a gyermekek, idős emberek és a krónikus légzőszervi betegek esetében. A nagyobb mennyiségben belélegzett szállópor  tartalmazhat olyan mérgező anyagokat, melyek károsítják a légzőszerveket és csökkenthetik a vírusokkal szembeni védekezőképességet. A szakemberek folyamatosan figyelik a mérési adatokat, a további lépéseket ezek alakulásától teszik függővé.


Ha tavaly októberben nem módosult volna a légszennyezettségi határértékekről  szóló  rendelet, akkor most valószínűleg a média sem visszhangozna a szmogriadóról. Mint ugyanis azt  Lukács Bence környezetmérnök elmondta, ezt megelőzően a mérőállomások nem mérték külön a tíz mikrométernél kisebb szemcseméretű szálló por koncentrációját, hanem csak a kén-dioxidot figyelték, ami a téli fűtés egyik kellemetlen és egészségtelen mellékterméke. 

A tavalyi módosítás óta most fordult elő először, hogy a légszennyezettség növekedése miatt az önkormányzatnak tájékoztatási kötelezettsége van a lakók felé, ugyanis a már említett, igen kis méretű szálló por koncentrációja két egymást követő napon is átlépte a köbméterenkénti 75 mikrogrammos, úgynevezett tájékoztatási küszöbértéket. A városban a Palotai és a Mészöly Géza utca kereszteződésénél működik egy automata mérőállomás, melynek adatai szerint hétfőn nyolc órakor a határérték 157 százaléka volt a szálló por sűrűsége.

- Több oka is van az ilyen magas koncentrációnak. Egyrészt a fűtőerőmű Király sori kazánjai január 8-án  a gázkorlátozás miatt átálltak fűtőolajra, mely a gáztüzeléssel ellentétben korom-, azaz porkibocsátással jár, ráadásul a hideg miatt a város fatüzeléssel vagy vegyestüzeléssel fűtött lakásainál ugyancsak megnőtt a tüzelőanyag felhasználás. Emellett a nagy hidegben az autók motorja is fokozott teljesítménnyel üzemel, főleg akkor, ha például a munkahelyünk közel van lakásunkhoz, s így még felmelegedni sincs igazán ideje. Különösen a dízelmotorok koromkibocsátása járult hozzá ahhoz, hogy a porkoncentráció átlépte a küszöbértéket - mondta Lukács Bence környezetmérnök.
Különbséget kell azonban tenni a már említett tájékoztatási határérték és a riasztási küszöbérték között, ez utóbbi az az érték, ami már komoly veszélyeket jelenthet.