Ilyen egy terápiás kutya, amikor lazít - a fehérvári gyerekek kedvence 8 éves lett

Luna egy csinos cavalier king charles spániel. Családja, illetve gazdája, Csorbáné Melinda – most ünnepelte a kiskutya 8. születésnapját. Luna egyébként keményen dolgozik a hétköznapokban: hat éve terápiás kutyaként segít sérült gyerekeknek és felnőtteknek Székesfehérváron a Pata és Mancs Egyesület oszlopos tagjaként.

– Hat hetes korában találkoztunk vele először a tenyésztőjénél – emlékezik vissza Melinda. – Tündérien pitizett, barátkozott, a lányom azonnal beleszeretett. Két hét múlva, mikor mentünk érte, már kitaláltuk a nevét: Luna, a homlokán kis kifli holdat formázó fehér folt után.

Luna, a terápiás kutya

Lunát otthon egyéves border collie kutyájuk, Ármin fogadta, akivel azóta is nagyon szeretik egymást. – Most, hogy Luna 8 éves lett, próbáltam felidézni az emlékeimben az élményeket és valami rosszaságot, amit elkövetett. Eltekintve kora gyermekkori erdei sétáin a kellő bűzösség elérése érdekében az elkerülhetetlen hempergéseket, melyekről hála az égieknek és a következetes nevelésnek, felnőtt korára leszokott, nem rosszalkodott soha.

Melindának jó dolga van vele: könnyen nevelhető és gyorsan tanítható kutya volt, aki nem bonyolítja az életét felesleges konfrontációkkal sem emberrel sem másik kutyával. Igaz a karomvágás és fésülködés nagy kihívást jelent nála is...

– Habár egy-egy fadarabot képes volt hazáig hurcolni magával több száz méteren át suttyomban, az apportírozás nem a legkedvesebb elfoglaltsága. Így az esti kutyázáskor a kutyafuttatón, míg a többiek labdáznak, ő mint egy kis pletykázó vénasszony, beül az emberek közé és figyeli a társalgást. Persze, ahhoz ül legközelebb, akinél a legfinomabb jutifalatot sejti. Az érzékei pedig ritkán csapják be. Szeret kunyizni, de tudja, hogy „csak" a két szép szeméért nem jár a jutalom. Pedig nagyon cuki nézése van a kis gülükének – mesél róla szerető szívvel gazdája. Lunán már kiskorában is látszódott, hogy jó lesz „valamire" - persze terápiás kutyának az igazi:

– Tehetséges volt az agilityben, amit a kutyás terápiás foglalkozásokon tudunk kamatoztatni. Figyelmes, nem pörög túl, így akár sérült gyermeknek is sikeresen teljesíti az akadálypályát. Imádjuk benne, hogy ha otthon vagyunk, nyugodt és mindig tudja mi fog következni, Vacsora előtt például leül a konyhában és várakozik.

Luna egy kiránduláson

Luna otthon épp olyan házi kedvenc, mint „nem dolgozó" társai: szeret felkucorodni a kanapéra, de mindig engedélyt kér előtte – hangsúlyozza gazdája. – Ez csak éjszaka kellemetlen, mikor kis toporgással jelzi, hogy feljönne az ágy végébe aludni. Ha nem kap engedélyt, mert néha ez is előfordul, akkor szépen elballag a saját fekhelyére.

Lassan négy éve él a családdal a harmadik kutya, a golden retriever Bella is. Hamar kiderült, hogy jól kijönnek Lunával, de nincs olyan bensőséges viszony köztük, mint Ármin és Luna között kialakult: – Ármin a mai napig rendszeresen mosdatja Luna pofácskáját és Luna büntetlenül beleehet Ármin tányérjába, amit köztünk szólva gyakrabban szeretne megtenni, mint engedem neki – nevet Melinda. Bella és Luna együtt is végeznek terápiás munkát autizmus spektrum zavarral élő óvodás gyerekeknél, valamint logopédiai foglalkozásokon tanársegédek.

Ármin és kölyök Luna

– Szerencsés vagyok, mert kutyás vagyok. A kutyáimtól, köztük Lunától annyi szeretetet, örömöt kap az egész család és sok-sok gyermek is, hogy mindenkit csak bátorítani tudok: ha a lehetőségei engedik, tapasztalja meg a kutyát, mint társat! – mondja boldogan Melinda.