A rejtélyes kódtörő titka

Ha úgy tetszik, klasszikus, hagyományos mozi a Kódjátszma, nem újítja meg, nem forradalmasítja a filmművészetet. Jó, ide-oda ugrál az időben, a történetet is a főszereplő narrációjából ismerjük meg. egy különös, kivételes adottságokkal megáldott férfi nézőpontjából, aki 41 évesen öngyilkos lett. (Van, aki úgy véli, merénylet áldozatává vált.) Életrajzi film, nevezhetjük így is, ám egy olyan elképesztő sztorival, amely mindenféle stílusbravúr nélkül leköti a figyelmet.

Alan Turing - így hívták ezt a furcsa csodabogarat, autisztikus egyéniséget. Mondjuk ki, zsenit, annak minden nehezen elviselhető tulajdonságával. Hősünk nem volt akárki, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nagyon-nagyon komoly része volt a németek legyőzésében. Neki és csapatának köszönheti a világ, hogy a háború hamarabb befejeződött, és emiatt megmenekült. nem vált áldozattá. jó pár millió ember. Kimondhatjuk, hős volt, akiről azonban nem lehetett beszélni, és ő sem beszélhetett arról, mit is tett.

Keira Knightley (Joan Clarke) és Benedict Cumberbatch
Fotó: outnow

Ma már tudjuk: feltörte az Enigma nevű német titkosító gép jeleit, kódrendszerét. Megtette azt, amit a nácik - és jó ideig a világ is - lehetetlennek tartott. Mindehhez a tudás mellett nagy adag szerencse is kellett, és a Kódjátszma ezt sem hallgatja el.

Turing - aki nem mellesleg megépítette a mai számítógép ősének tekinthető univerzális gépét - nagy emberi, személyes titka azonban a a homoszexualitása volt, ezért kellett rejtőzködő életet élnie: az azonos neműekhez való vonzódást ugyanis Nagy-Britanniában betegségként kezelték. Ő 1952-ben lepleződött le, és döntenie kellett: börtön vagy a hormonkezelés. Utóbbit választotta. Két év múlva találtak rá, holtan.

A norvég rendező, Morten Tyldum mindvégig ízléssel építi törénetét, nem hangsúlyozza túl Turing nemi irányultságát, de érzékelteti, hogy mit is jelentett ez az akkori Angliában. Ahol a matematikus minden más hóbortját megbocsátották, kivéve azt a biológiai, nemi adottságát, amiről nem tehetett. Aki persze nem ismerte, egyébként is furcsának, ellenszenvesnek találhatta, mint például a Bletchley Park vezetője, Denniston parancsnok (Charles Dance ). A Kódjátszma tiszteletadás, szélesvásznú rehabilitáció, emellett pedig érdekfeszítő és izgalmas mozi, kiváló karakterekkel. (Turingot egyébként csak 2009-ben követte meg, rehabilitálta az angol miniszterelnök, a királynő pedig 2013-ban.) A filmet 8 Oscarra jelölték, köztük Benedict Cumberbatch-ot a legjobb férfi alakítás kategóriájában. Megérdemelné a szobrot. az eddig főleg sorozatokból ismert színész elképesztően jó, érzékeny alakítást nyújt. A szép Keira Knigthley is kiváló, ő Joan Clarke-ot, Turing barátját, munkatársát formálja meg. A Kódjátszma az érzelmekre is hat, de az ízlés határain belül. Az apró ténybeli tévedéseket (?) pedig elnézzük neki, azoknál sokkal fontosabb, amit mondani akar.